Albérlet romáknak nem kiadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaság a kérelmezővel szemben, a roma nemzetiséghez tartozásával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor hirdetéseiben szerepeltette, hogy az albérlet romáknak nem kiadó. Az EBH megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását és pénzbírságot szabott ki.

Az alapügy

A roma származású kérelmező albérlet közvetítésére vonatkozó szerződést kötött az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Kft-vel. A szerződés alapján a kérelmező ingatlanlistákat kapott a közvetítő által közvetített kiadó albérletekről. A listákban bizonyos ingatlanoknál szerepelt a „roma nem” kifejezés, amelyből arra lehetett következtetni, hogy az ingatlan romák részére nem kiadó.

A kérelmező úgy vélte, hogy roma származása miatt hátrányos megkülönböztetés érte az eljárás alá vont szolgáltatásának igénybevétele során, ugyanis előzetesen megadott személyes igényei alapján olyan listát bocsátottak rendelkezésére, amelyben kifejezetten szerepel, hogy roma származású személy az adott lakást nem veheti bérbe.

Az EBH megkereste a bepanaszolt társaságot, azonban az az EBH megkeresésére nem válaszolt és az eljárásban nem vett részt.

Az EBH döntése

Az EBH a kérelmező által rendelkezésre bocsátott ingatlanlisták alapján megállapította, hogy azokban kétségkívül szerepel a kérelmező által hivatkozott kifejezés. Tekintettel arra, hogy a sérelmezett hirdetésekben a roma nemzetiséghez tartozás kizáró körülményként szerepelt, ahhoz sem fért kétség, hogy a kérelmező védett tulajdonsága és az őt ért hátrány között fennállt az ok-okozati kapcsolat.

Az EBH a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy az eljárás alá vont azzal, hogy az ingatlanlistában egyes ingatlanoknál a romákat az ingatlan bérléséből kizáró megjegyzést szerepeltetett, a kérelmezőt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette azon ügyfeleihez képest, akik nem a roma nemzetiséghez tartoznak. A védett tulajdonság miatti kedvezőtlenebb bánásmód az Ebktv. alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

Bár az eljárás alá vont semmilyen védekezést nem adott elő, az EBH megvizsgálta, hogy az eljárás alá vont által alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kimenthető-e valamely törvényes indok alapján, de arra a következtetésre jutott, hogy az áruk forgalmazása, szolgáltatások nyújtása során a nemzetiséghez tartozáson – továbbá a faji hovatartozáson, bőrszínen és nemzetiségen – alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés nem igazolható sem másik személy alapvető jogának érvényesítésére, sem észszerű indokra hivatkozással, ezért a Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

(egyenlobanasmod.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.