Áldozatvédelem a büntetőeljárásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemcsak jó bírónak, hanem jó embernek is kell lennünk.” – a bűncselekmények áldozatainak közelgő világnapja alkalmából az OBH dr. Joó Attilával, a Szegedi Ítélőtábla tanácselnökével beszélgetett.

Mit is jelent az „áldozatvédelem”? Mivel szemben kell óvni az említett személyeket? 

Az „áldozatvédelem” igen tág, nehezen körülírható fogalom. Szűkebb értelemben egyrészt azt jelenti, hogy a bűncselekmények sértettjei megfelelő tájékoztatásban, támogatásban és védelemben részesüljenek, illetve biztosított legyen számukra a büntetőeljárásban való hatékony részvétel. Tágabb értelemben azonban ide tartozik az bántalmazottak családtagjainak védelme is, hiszen adott esetben – a bűncselekmények jellegéből adódóan – elképzelhető, hogy ők szintén valamilyen sérelmet szenvedtek.
A hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a másodlagos viktimizáció elkerülésére is. Egy-egy ügynél ugyanis igen nagy a kockázata a másodlagos és az ismételt áldozattá válásnak és annak, hogy az érintett személyt, esetleg családtagjait az elkövető, illetve környezete részéről megfélemlítés, megtorlás éri.

Hogyan, milyen módszerekkel lehet biztosítani az áldozatok védelmét a büntetőeljárások során?

A büntetőeljárások adott pontjához képest a nyomozó hatóság, ügyészség, illetve a bíróság az áldozatsegítési és -védelmi, valamint büntetőeljárási jogok biztosítása révén tudják elősegíteni a sértettek védelmét. Ezek a jogok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a hatóságok a bántalmazott személyes jellemzőinek figyelembevételével járjanak el. Ide kell érteni például a térítésmentes nyelvi segítséget, a mediációt, a lefoglalt dolgok kiadását és az áldozatok képmásának vagy személyes adatainak védelmét is. A gyakorlatban rendkívül fontos, hogy szükséges esetben az adott eljárási cselekményt, így például a kiskorú sértett kihallgatását az arra alkalmassá tett helyiségben végezzék el. Erre szolgálnak az elmúlt években a bíróságokon kialakított tanú-, illetve gyermekmeghallgató szobák.

Mi a bíróságok szerepe ebben? 

A bíróságok minden különleges bánásmódot igénylő személy esetén a fokozatosság, az egyéniesítés és a szükségesség-arányosság elve mentén kell, hogy meghatározzák az adott ügyben alkalmazandó kíméleti, védelmi jellegű eszközöket. Fontos hangsúlyozni a megfelelő tájékoztatás és az egyértelmű, közérthető megfogalmazás jelentőségét. Természetesen egy adott ügyben a különleges bánásmódot igénylő sértett védelme csak a törvényben meghatározottak szerint járhat a terhelti jogok korlátozásával. Azonban egyetlen esetben sem téveszthetjük szem elől, hogy a büntetőeljárás központi szereplője továbbra is a vádlott, akit minden körülmények között megillet az ártatlanság vélelme.

Van esetleg az áldozatoknak olyan csoportja, amelyben az érintettek fokozott védelemben részesülnek? 

A büntetőeljárás fokozott védelemben részesíti a 18. és a 14. életévüket be nem töltött személyeket, a nemi erkölcs és nemi élet szabadsága ellen elkövetett bűncselekmények sértettjeit, valamint a fogyatékkal élő, illetve annak minősülő tanúkat és sértetteket. Érdekesség, hogy bizonyos kíméleti és védelmi jellegű intézkedések alkalmazhatóak a speciális személyi jellemzőkkel bíró terheltek esetében is. A törvény az egyes intézkedések alkalmazását az utóbb említetteknél szintén életkorhoz vagy fogyatékossághoz köti.

Mi az eljárás, ha egy gyermek kerül ebbe a szerepbe?

Ilyen esetekben elengedhetetlen, hogy különös empátiát alkalmazzuk. Biztosítani kell, hogy a gyermek a büntetőeljárásban is gyermek maradhasson. Figyelembe kell venni a személyiségét, a speciális igényeit és szükségleteit. Ezáltal ugyanis elő tudjuk segíteni a helyes irányú fejlődését, a törvények iránti tiszteletét, valamint azt is, hogy – a bűncselekmény elkövetése miatt – a közte és környezete között kiéleződött helyzet ne súlyosbodjon tovább. Meggyőződésem szerint egy megfelelő „gyermekbarát” eljárással nemcsak a kiskorú áldozat lelki sérelmein enyhíthetünk, de bizalmát is elnyerhetjük, ezáltal pedig hatékonyabbá válhat a bántalmazott és a bíróság közötti együttműködés is a büntetőeljárás során.

Más bírói attitűd kell-e olyankor, amikor a bíróság sértettet, áldozatot hallgat ki? Mennyire megterhelő ez? Hogyan dolgozza fel maga a bíró?

Ha visszagondolok az eddigi bírói pályafutásomra, bennem nem feltétlenül a „nagy”, „mega” ügyek maradtak meg vagy azok, amelyeket kiemelt médiaérdeklődés kísért, hanem azok az eljárások, amelyek emberileg is megérintettek. Ezeknek az ügyeknek a specialitása sokszor az adott cselekmény jellegéből, a sértettek személyéből eredt. A bíró saját ügyeiben felelősséggel tartozik a gyermekkorú vagy éppen idős, fogyatékkal élő, esetleg más oknál fogva hátrányos helyzetű „sértettjeiért”. Következésképpen minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel és lehetséges emberi gesztussal biztosítania kell, hogy a vele szemben álló, egyébként is segítségre szoruló ember ne sérüljön tovább a büntetőeljárás során. Ekkor nemcsak jó bírónak, hanem jó embernek is kell lennünk. A lelki nehézségeken túl azonban szükséges arra is odafigyelnünk, hogy a vádlottak számára biztosítsuk a tisztességes eljáráshoz való jogot, tehát egyfajta egyensúlyt kell teremtenünk a terhelti és sértetti jogérvényesítés között. Ez sokszor embert próbáló feladat, de hivatásunk így teljes. Utána pedig a tárgyalótermet bezárjuk és megpróbáljuk ott hagyni azt, aminek ott kell maradnia.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.