Állami elővásárlási jog: meglepetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Senki nem számított arra, hogy az állam magánszemélyek garázsaira is bejegyez elővásárlási jogot a világörökségi területeken.


Magyar Közlöny oldalán közzétett több mint 80 ezer egyedi ingatlant tartalmazó országos listán mintegy 1825 garázs vagy teremgarázs van, melynek egy kis része nem Budapesten található. A jelek szerint ők mind megkapták, vagy nemsokára megkapják a hivatalos értesítést arról, hogy az államnak elővásárlási joga lett bejegyezve az ingatlanukra – írja a portfolio.hu.

A portfolio.hu által idézett szakértő, Perlaki Szabolcs szerint problémát okozhat a piacon, hogy garázs megnevezésű ingatlanok is szerepelnek a rendelet mellékletében, és ezek esetében is elkezdték bejegyezni elővásárlási jogot az állam javára. Ez jelentősen megnehezítheti a garázsokhoz tartozó – és elővásárlási joggal egyébként nem terhelt – lakások eladását.

Mint korábban arról a Jogászvilág is beszámolt, a világörökségi területeken álló egyes ingatlanokra az államnak elővásárlási joga van, ez lakásokat, lakóházakat, termőföldeket és erdőgazdasági területeket nem érint.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

Latorcai Csaba, társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár a lapnak elmondta: mind a vonatkozó világörökségi egyezmény, mind az az alapján Magyarországon megszületett világörökségi törvény komoly feladatot és felelősséget ró a kormányzatra abban a tekintetben, hogy a világörökségi helyszínekre vonatkozó nemzetközi sztenderdeket, a világörökség megőrzését kormányzati felelősségi körbe teszi. Az állam feladata annak biztosítása, hogy a világörökségi területen olyan tevékenység ne folyjon, ami a világörökségi státuszt veszélyezteti.

A garázsokra vonatkozó elővásárlási jog esetében az állam célja az volt, hogy a nagyobb gazdasági vállalkozásoknak a világörökségi területet erőteljesen befolyásoló tevékenységükkel kapcsolatban egy kontroll funkciót vagy lehetőséget biztosítson. Az állam kizárólag akkor fog élni az elővásárlási jogával, ha úgy ítéli meg, hogy az adott adásvétel olyan helyzetet idéz elő, ami a világörökségi helyszín státusz megőrzését és megtartását veszélyeztet.

Mivel az elővásárlás csak akkor lép életbe, ha valaki el is akarja adni az ingatlant, az elővásárlási jog pedig ajándékozásra, öröklésre nem vonatkozik senkinek nem kell a tulajdona miatt aggódnia. Nagy tömegben egyébként sem fog az állam élni ezzel, nem az a cél, hogy az állam az ingatlanpiacon ilyen módon megjelenjen, hanem az, hogy a világörökségi státuszt megőrizzük. A világörökségi státusznak megvannak a feltételei, azok az unikális jellemzők, amiért a világörökségi státuszt elnyertük így ezeket az egyediségeket kell megőrizni. Ha úgy látjuk, hogy ez veszélyben forog, akkor fogunk csak élni ezzel a jogi lehetőséggel.

Az államnak tehát az új jogszabállyal egyetlen célja a világörökségi státusz védelme és megőrzése, így nem gondoljuk, hogy ez a lakások kereslet-kínálati viszonyában megmutatkozna – mondta a helyettes államtitkár.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.