Alstom-ügy: vesztegetés miatt vádat emeltek négy ember ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Négy ember ellen, köztük az Alstom vezető tisztségviselője ellen emelt vádat vesztegetés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség az Alstom-ügyben – közölte Keresztes Imre főügyész szerdán.

Mint írta, a vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője – a BKV M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban – az eredményt befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg, hogy a tendert az Alstom vezette konzorcium nyerje meg.

A jogtalan előny 2007-ben és 2009-ben történt kifizetéséhez – az Alstom pénzügyi forrásából – három fiktív tanácsadói szerződést kötöttek meg a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8 463 643 eurót fizettek ki.

Az ügyészség hat embert hallgatott ki gyanúsítottként az ügyben, mindannyian szabadlábon védekeznek. Két ember esetében elkülönítették, majd felfüggesztették az eljárást. A vádlottak között két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár is van – közölte a főügyész.

A főügyész emlékeztetett: a nyomozást 2011. január 3-án rendelték el, azt eredetileg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta, majd a Legfőbb Ügyészség 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vonta az ügyet, és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira is alapozta – jegyezte meg a főügyész.

A Központi Nyomozó Főügyészség a metrókocsik szállítási szerződéseivel kapcsolatban korrupciós bűncselekmények miatt folytatott nyomozást, és idén márciusban közölték, hogy hatra emelkedett a gyanúsítottak száma, közszereplő nincs a gyanúsítottak között.

A 4-es metró beruházásához kapcsolódóan egy másik nyomozás is folyamatban van. A különböző – elsősorban építési és tanácsadói – szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések miatt, hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozást 2017. január 23-án rendelték el. Az ügytől elkülönítették az Alstom szerződéseire vonatkozó részt, a többiben a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz. Ebben az ügyben a Fővárosi Főügyészség márciusi tájékoztatása szerint még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.