A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Anyát és lányát ítélte három és fél év fegyházbüntetésre emberölési kísérlet miatt kedden a Pécsi Ítélőtábla, miután ketten 2018 szeptemberében együtt próbálták megölni a nő korábbi férjét, a lány apját.
A Pécsi Ítélőtábla a határozattal helybenhagyta a Szekszárdi Törvényszék februárban meghozott ítéletét, amelynek értelmében a vádlottak a büntetésük felének kitöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra.
A vádirat szerint az elkövetéskor 19 éves szekszárdi lány huzamosabb ideje rossz viszonyban volt apjával, ezért édesanyjával – a sértett volt házastársával – elhatározták, hogy megölik a férfit.
A sértetett meghívták magukhoz „békesütire”. Megkérték, hogy csukja be a szemét, majd volt felesége mögé lépett, és kezével is eltakarta a szemét. Ezt követően a lány egy konyhakéssel szemből torkon szúrta az apját, majd a védekezni próbáló férfi szemébe darázsirtó spray-t fújt.
A férfinak sikerült kimenekülnie a házból, de menekülés közben korábbi felesége egy gumifejű kalapáccsal többször fejbe ütötte. A férfi elfutott, de volt felesége gépkocsival utolérte, és nagyjából 30-35 kilométer per órás sebességgel elütötte.
Az ítélet jogerős – tudatta az ítélőtábla közleményében.
(MTI)
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!