Árammérős kartellt büntetett a GVH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 337 millió forint büntetést szabott ki 10 vállalkozásra, mert azok felosztották egymás között az egyik áramszolgáltató közbeszerzési tendereit.

A GVH az E.ON energiaszolgáltató 2014-es és 2016-os közbeszerzésein mérőórák cseréjére, ki- és visszakapcsolására ajánlatot adó vállalkozások magatartását vizsgálta. A kartell 2014-ben a székesfehérvári, a szolnoki és a veszprémi régió, 2016-ban pedig a nagykanizsai, a szolnoki és a veszprémi régió szolgáltatásaira kiírt tendereket érintette – közölte a versenyhatóság.

A versenyhatóság eljárása során feltárt egy e-mailt, amelyben az egyik cégvezető a versenytársának arról panaszkodott, hogy nagyon alacsony lett az ár, „elfelejtettek szólni a minimumárról” – ismertette a GVH.

A közleményből kiderül, hogy a cégek egyike beismerte az összehangolt ajánlatadásokat; esetében a kiszabott bírságösszeg 35 százalékát elengedték.

A GVH felhívta a figyelmet arra, hogy a piac felosztása, illetve az árak rögzítése a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, jelentős társadalmi károkat okoz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).