Aranybulla napja, nemzetközi megállapodások – Parlementi döntések


Szavazásokkal folytatta munkáját kedden délután az Országgyűlés, amely döntött egyebek mellett a 2025-ös oszakai világkiállításon való részvételről, az Aranybulla napjává tette április 24-ét, valamint az Európai Bizottság kérésére is módosított törvényeket.

Elfogadták KFOR-misszióban való magyar részvételről szóló beszámolót
Elfogadta az Országgyűlés – 183 igen, négy nem szavazattal – a NATO koszovói békefenntartó műveletében (KFOR) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolót. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára az erről szóló, korábbi parlamenti vitában elmondta: Magyarország a koszovói békefenntartó művelet egyik legnagyobb résztvevője, 2021 októbere és idén október között magyar parancsnok vezette a KFOR-missziót.

Beruházásvédelmi megállapodás San Marinóval
A képviselők döntöttek a Magyarország és San Marino közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről. A dokumentum célja a kétoldalú gazdasági kapcsolatok előmozdítása.

Kihirdették a Nemzetközi Migrációs Szervezet alapokmányának módosítását
Az Országgyűlés kihirdette a Nemzetközi Migrációs Szervezet alapokmányának módosítását, amivel nemzetközi jogi kötelezettséget teljesített. A változtatások technikai jellegűek: a módosítás a főigazgató-helyettesek számát egyről kettőre emeli, és pontosítja választásuk szabályait.

Április 24-e az Aranybulla napja lett
Az Aranybulla napjává nyilvánította április 24-ét az Országgyűlés. A törvényhozás 181 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló törvényt, amelyet kormánypárti képviselők nyújtottak be.

A jogszabályban rögzítették: indokolt, hogy az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumáról, az Aranybulláról kibocsátásának 800. évfordulója alkalmából megemlékezzenek, és elismerik, hogy az Aranybulla eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető. Az elfogadott javaslat indoklása emlékeztet: történeti hagyomány szerint II. András az Aranybullát Szent György napján, azaz április 24-én adta ki.

EU-Katar légiközlekedési megállapodást fogadtak el a képviselők
Az Országgyűlés a szükséges módosításokkal – 175 igen szavazattal és 13 tartózkodás mellett – ismét kihirdette az Európai Unió és Katar közötti légiközlekedési megállapodást, amelyet a törvény idén nyári elfogadása után a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. A törvényt azért kifogásolta az államfő, mert az szerinte nem felelt meg a magyar jog és a nemzetközi jog összhangjának biztosítását előíró alaptörvényi követelménynek. Az egyezmény ideiglenes alkalmazásával kapcsolatban is voltak észrevételei.

Az Európai Bizottság kérésére módosítottak törvényeket
Az Országgyűlés kivételes eljárásban megtárgyalta és 152 igen, 14 nem szavazattal, valamint 23 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszer létrehozása céljából – a javaslat alapján jelenleg az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működő – Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság a továbbiakban autonóm államigazgatási szerv lesz. Feladatainak ellátásában teljesen független, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatköre ellátásához más személytől vagy szervtől iránymutatást nem kérhet, feladatát más szervektől elkülönülten és befolyásolástól mentesen látja el.

A Magyarországgal szemben indult kondicionalitási eljárás keretében a kormány vállalta, hogy létrehozza a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot. E vállalásnak eleget téve megállapították az igazgatóság szervezetére, működésére és a vezetőjének jogviszonyára vonatkozó alapvető szabályokat.

Törvény született az oszakai világkiállításon történő magyar megjelenésről
Az Országgyűlés a kormány előterjesztésére 131 igen, 28 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett elfogadta 2025-ös Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényt.

A jogszabály preambulumban rögzített célja a gazdaság és a turizmus élénkítése, a magyar honosságú gazdasági társaságok nemzetközi piacra jutásának elősegítése, világkiállításon nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes magyar kiállítási pavilon létrehozása. A világkiállítással, az azon való magyar megjelenéssel és a pavilonnal kapcsolatos ügyeket kiemelkedően fontos közérdekké nyilvánították.

A projekttel kapcsolatos tematikával, koncepciós rajzokkal és kiviteli tervekkel kapcsolatos közbeszerzésekben lehetővé vált a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása. A világkiállítással összefüggő közigazgatási hatósági eljárások és vámigazgatási eljárások ügyintézési határideje tíz nap, míg a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje öt nap lett.

A projekt irányítója és lebonyolítója a Magyar Turisztikai Ügynökség, de a kormány rendeletben más vállalatot is megbízhat ezzel a feladattal. A magyar pavilon létesítésének feltételeit a kormány egyedi döntésben állapítja meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. december 7.

„Pénzpórázon” az Országos Bírói Tanács?

Az Országos Bírói Tanács – működése során először – ma délelőtt sajtóreggeli keretében válaszolt a megjelent újságírók kérdéseire. Elhangzott, jóllehet az OBT a bíróságok központi igazgatásának a felügyeleti testülete, eközben költségvetését az OBH elnöke biztosítja, ami egyfajta „pénzpórázként” is felfogható.