Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A könyvelők átlagosan 5-20 ezer forintos áremeléssel terveznek a katából kilépő, tevékenységüket átalányadózásban folytató ügyfeleik kapcsán, derült ki a Billingo által elvégzett online felmérésből.
A kutatásban megkérdezett könyvelők mindössze felének van tapasztalata az átalányadós vállalkozókkal, és bár a jelenlegi helyzetre való tekintettel sokan foglalkoznának az így adózó ügyfelekkel, több mint egy harmaduk továbbra sem fog átalányadózókat bevállalni. A legnagyobb kihívásként a rövid határidőt és a többletmunka terhet látják, valamint azt, hogy egyesével kell kitalálni a legjobb megoldást minden katásnak.
Nemcsak a katás vállalkozók, hanem az általuk megbízott könyvelők és könyvelőirodák életét is alapjaiban forgatja fel a kata törvény parlament által elfogadott módosítása. A Billingo online számlázó által közel ezer fő könyvelő bevonásával készített közvélemény-kutatásban a válaszadók olyan aggodalmaikról számoltak be, mint hogy „nincs általános megoldás, mindenkivel mindent át kell beszélni”, hogy „rövid a határidő az átállásra” vagy hogy „el kell fogadtatni az ügyféllel a többletadózást”.
„A felmérés szerint a megkérdezett könyvelők 98%-a könyvel katásokat és mindössze 2% mondta azt, hogy nincs katás ügyfele. Így jóformán mindenkinek lesz feladata. Érdekesség, hogy a válaszadók több mint fele nem könyvel átalányadós ügyfeleket jelenleg, és csak minden tízedik felelt úgy, hogy több ilyen adózási formát választó ügyfele is van. Volt több olyan válaszadó is, akiknek éppen az jelenti a legnagyobb kihívást a saját elmondásuk szerint, hogy felkészüljenek átalányadózásból, mert eddig egyáltalán nem volt ilyen ügyfelük.” – kommentálta a felmérést Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója.
A törvénymódosítás könyvelőkre gyakorolt hatását jelzi az is, hogy a katás ügyfeleik kapcsán eddig a megkérdezettek majdnem fele egy órát vagy annál kevesebbet foglalkozott a könyveléssel. Míg arra a kérdésre, mire számítanak, mennyivel több idő lesz átlagosan lekönyvelni egy katából az átalányadóra áttérő ügyfelet havi szinten, mint egy katás ügyfelet, a legtöbben 1-2 (31,77%) vagy 2-3 órát (27,44%) jelöltek meg válaszként.
Az idő pedig az átmenet alatt is az egyik legkomolyabb gond. A szabadszavas kérdéseknél rengetegen jegyezték fel, hogy számukra a legnagyobb fejfájást a rövid határidő és a gyors alkalmazkodás okozza. Valaki arról számolt be, „minden ügyféllel egyedileg kell foglalkozni és kitalálni a legjobb adózási formát, miközben nyaralnék és vizsgára készülök”, egy másik könyvelő „az információ hiányára” panaszkodott az átállással kapcsolatban, egy harmadik pedig a „pszichológiai teher elviselését” emelte ki nehézségként.
Sárospataki Albert a szakértő könyvelőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetésen is rámutatott, valós veszély, hogy sok könyvelő egyáltalán nem fog átalányadósokat vállalni. „Azok közül pedig, akik erre a kérdésre igennel feleltek, mindössze minden harmadik mondta csak azt, hogy több ilyen adózási formát választó vállalkozót is könyvelne, a többiek csak párat” – mondta Sárospataki.
Árulkodó továbbá az is, hogy a könyvelők több mint felének nincs már szabad kapacitása új ügyfeleket vállalni a meglévőkön kívül, és mindössze alig 8 százalék érzi úgy, hogy akár több mint 10 új ügyfélnek is tudna maradéktalanul könyvelni.
Ami a költségeket illeti, 48,24 százalék 5 és 10 ezer forint közötti áremeléssel tervez a katából kilépő és tevékenységüket átalányadózásban folytató ügyfelei kapcsán, 28,94 százalék pedig 10 és 15 ezer forint közé tette ezt az összeget. Mint azt egyikük írta, megoldandó probléma számára, hogy „amint megszületett az ügyfél döntése arról, hogyan tovább, meg kell győződnöm róla, hogy érti-e, nekem miért lesz többletmunkám, miért fogok árat emelni”, valaki pedig fontosnak tartja, hogy „kiverjék a katásnak nem kell könyvelő mentalitást a fejekből”.
Összességében elmondható, hogy borús hangulatban látják a jelenlegi helyzetet a könyvelők, legfőként azért, mert jóval több munkájuk lett, ami jelentős hatással lesz a további életükre is.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
