Átírják a lengyelek az Izrael kifogásolta törvényt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lengyel kormány enyhítené azt a törvényt, amely büntethetővé teszi, ha Lengyelországot náci bűntettekkel vádolják.


Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kezdeményezésére a szejm még szerdán megvitatja annak a törvénynek az enyhítését, amely büntethetővé teszi, ha a lengyel nemzetet, illetve a lengyel államot a náci Harmadik Birodalom által elkövetetett háborús bűntettekben való bűnrészességgel vádolják.

Az előző napi kormányülésen megvitatott, a szejm honlapján szerdán közzétett módosítási javaslat szerint az év elején elfogadott, Izrael és az Egyesült Államok által kifogásolt törvényből kihúznák azt az előírást, amelynek alapján a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak azok ellen, akik – a törvény eddigi betűje szerint – a lengyel nemzetet és a lengyel államot nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva a náci német birodalom bűntetteiben való, intézményes szintű bűnrészességgel vádolják.

Polgári jogi eljárásokban viszont továbbra is bírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés lenne kiszabható azokra, akik többek között a lengyel nemzetiségű, illetve lengyel állampolgárságú személyek ellen követtek el náci, valamint kommunista bűntetteket.

Varsó a jogszabállyal a „lengyel haláltáborok” vagy ahhoz hasonló kifejezések használatát akarta megakadályozni.

Az eredeti törvényt Andrzej Duda lengyel elnök februárban aláírta, egyúttal azonban utólagos normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól, elsősorban a szólásszabadság kapcsán felmerült kétségei miatt. A lengyel alkotmánybíróság még nem döntött az ügyben. A jogszabály március elején lépett hatályba.

Izrael egyebek között azért tiltakozott, mert úgy értelmezték a jogszabályt, hogy az túl tágan fogalmazza meg a kifogásolt cselekedeteket, így félő, hogy például a holokauszttúlélők is büntethetőek lennének, ha tanúvallomást tesznek.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A lengyel alsóház szerda délelőtt el is kezdte a módosításokról szóló vitát. Marek Kuchcinski házelnök a parlamenti ülés elején közölte: Morawiecki kérésére a szejm sürgős eljárásban tűzte napirendjére a módosítási javaslatot. Felidézte: a törvény kapcsán aggodalmakat fogalmazott meg a lengyel államfő, a főügyész, valamint az emberi jogi szóvivő is.

Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője parlamenti felszólalásában aláhúzta: a kormány célja továbbra is a „történelmi igazság védelme”, a törvényhozók szándékát viszont többen rosszul értelmezték, „sőt cinikusan elferdítették”.

Szerinte a büntetőjogi felelősség nem lehet öncélú, ma a történelmi igazság hatékony védelme más eszközökkel is lehetséges.

Nem kizárt, hogy a szejm még szerdán dönt a kormány előterjesztéséről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.