Átírták a földtörvényjavaslatot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaly júliusi kormányelőterjesztésen több, terjedelmes bizottsági módosító indítvány elfogadásával változtatott a parlament kormánypárti többsége. Ezekkel újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást.


A lényeges változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.

A módosítás szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy május végi gazdafórumon a módosító javaslatokról azt mondta: miután Magyarország az Európai Unió tagja, a törvény leírja, hogy az unió polgárai is vásárolhatnak itt földet, utána azonban arról rendelkezik, miképp lehet elérni, hogy mégse tudjanak venni „egy kávéskanálnyit se”, ha nem teljesítik a szigorú feltételeket. A jövőben ténylegesen csak az vehet földet, aki földműves, helyben él, a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, majd egy állami hivatal is engedélyezi a vásárlást – fejtette ki.

Ennek megfelelően a parlament döntött a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet.

Az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződés szerint 2014. május 1-jét követően minden tagállami állampolgár termőföldet szerezhet Magyarországon. Ugyanakkor a földtulajdonjog megszerzése változatlanul feltételekhez köthető, harmadik országok polgárainál pedig továbbra is fenntartható a tilalom.

A parlament még tavaly decemberben módosította az alkotmányt annak érdekében, hogy sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály legyen a földtörvény.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Orbán: a tapasztalat és a szakmai tekintély indokolta Sulyok Tamás jelölését

A tapasztalattal, az alkotmány- és a jogi ügyekben való jártassággal, a nemzetközi jog ismeretével, a nemzetközi térben való „forgolódással”, a politikai intézmények természetrajzának ismeretével és egy szakmai tekintélyt is megadó életúttal indokolta Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének államfői jelölését a miniszterelnök.

2024. február 22.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz-KDNP

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjének.