Az AB elutasította a plakáttörvényt támadó indítványt
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A településkép védelméről szóló törvény módosításának megsemmisítését ötvenöt országgyűlési képviselő indítványozta az Alkotmánybíróságnál. A testület elutasította az indítványt, és határozatában többek között kiemelte: a támadott szabályozás közjogi érvénytelensége nem állapítható meg, nem tartozik sarkalatosságot igénylő tárgykörbe, világosan értelmezhető a piaci szereplők számára és nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába sem.
A kifogásolt rendelkezések előírásokat tartalmaznak a médiahirdetési felület értékesítőjére és a reklámozóra, ha a reklámozó a költségvetésről szóló törvényben nevesített, támogatásban részesülő személy. A rendelkezések célja a plakátkampányok átláthatóvá tétele, valamint a korrupciós kockázat csökkentése, amely a nem átlátható árazási gyakorlatból fakadhat.
Az indítványozók álláspontja szerint a módosítás közjogilag érvénytelen, mert megalkotására a házszabályi rendelkezéseket sértő módon került sor. Az Alkotmánybíróság kiemelte: önmagában a Házszabály valamely rendelkezésének megsértése nem eredményezi automatikusan a törvény közjogi érvénytelenségét. Az Alaptörvény sérelme akkor állapítható meg, ha a törvényhozási eljárás a Házszabály közvetlenül az Alaptörvényből fakadó rendelkezéseit sérti. Ez az értelmezés összhangban van történeti alkotmányunk vívmányaival is. Mivel a Házszabályban nincs a törvényalkotási bizottság eljárására vonatkozó szabály az indítványozó által kifogásolt körben, így jelen ügyben a Házszabály megsértése nem hathatott ki a jogszabály közjogi érvényességére.
Az indítványozók a törvény megalkotásával összefüggésben kifogásolták, hogy ugyan a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek az Országgyűlés viszont az eredetileg megküldött törvény szövegétől eltérő, új jogszabályt alkotott. A határozat hangsúlyozza, hogy a megfontolásra visszaküldött törvény újratárgyalása az Alaptörvényben foglalt kötelezettség. Mivel azonban a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt azzal a kéréssel küldte vissza az Országgyűlésnek, hogy azt „teljes egészében tárgyalja újra”, nem ellentétes az Alaptörvénnyel a visszaküldött törvény átfogó módosítása.
Az indítványozók azt is kifogásolták, hogy a támadott szabályozás több eleme az Alaptörvény alapján a pártok gazdálkodásának sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a párt gazdálkodásával való, csak közvetett összefüggésre a sarkalatosság követelményét nem lehet kiterjeszteni.
A kellő felkészülési idő vonatkozásában nem valósult meg a jogbiztonság sérelme, mivel a szabályozás nem tette lehetetlenné a jogszabályi rendelkezésekhez való alkalmazkodást. A normavilágosság kapcsán pedig az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz olyan kifejezést, amely az érintett piaci szereplők számára értelmezhetetlen lenne.
Az indítványozók felvetették az Alaptörvényben biztosított vélemény-nyilvánítás szabadságának sérelmét is. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a szabályozás szükségességét a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és ennek átláthatósága megfelelően indokolta. A korlátozás nem tekinthető aránytalannak sem, mert a törvény az általában független felek közötti szokásos piaci árra mutató listaárat veszi alapul.
Az indítványozók álláspontja szerint azzal, hogy a kormányhivatal jogosulttá válik a pártok által megkötött szerződések előzetes kontrolljára, illetve utólagos ellenőrzésére, jogosulttá válik a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére is. A határozat ezzel szemben kiemeli: a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult, a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége pedig csupán a médiahirdetésifelület-értékesítő és a reklámozó – adott esetben párt – között kötött szerződésben alkalmazott ár megállapításának vizsgálatára, valamint annak alkalmazására irányul.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. A határozathoz Dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt, Dr. Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu).
