Anomáliák az iskolaérettség megállapítási eljárásban

Az óvodás gyermekek iskolaérettségét megállapítani hivatott szakértői eljárások jelentős elhúzódását eredményezhetik a szabályozás ellentmondásai és hiányosságai, a jogi bizonytalanságok pedig oda is vezethetnek, hogy a szülőket indokolatlan gyámhatósági procedúrának teszik ki – állapította meg az alapvető jogok biztosának vizsgálata.

Egy szülő az ombudsmannak küldött beadványában az óvodás gyermeke iskolaérettségét megállapító vizsgálat elhúzódását nehezményezte. Az óvoda már engedte volna a gyermeket iskolába, de a szülő ezzel nem értett egyet. Az ezt követő eljárás több mint egy éven át folyt. A szakértői bizottság a gyermeket öt alkalommal vizsgálta, ezek közül egy alkalommal a szülő gyermekével munkahelyi okok miatt nem tudott megjelenni. Erről e-mailben előre tájékoztatta a bizottságot, amely azonban az üzenetet nem kapta meg, mert időközben megváltoztak az elérhetőségei. A bizottság a kerületi gyámhatósághoz fordult, amely kötelezte a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a vizsgálaton. A panaszos ezt megfellebbezte, a másodfokú gyámhatóság új időpontot jelölt ki, és határozatban állapította meg, hogy a szülő nem volt együttműködő.

A panaszbeadvány nyomán az ombudsman a szakértői vizsgálat elmulasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre is kiterjedő vizsgálatot indított. Ez kiderítette, hogy több jogszabály eltérő tartalmú előírásokat tartalmaz a mulasztás következményeiről. A biztos emiatt a jogbiztonság követelményének sérelmét állapította meg. A vizsgálat feltárta, hogy a jogszabály csak az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítására irányuló eljárás első vizsgálati időpontja kitűzésének határidejét tartalmazza, arról már nem szól, hogy az egyes vizsgálatoknak mennyi időn belül kell lezárulniuk. Az ombudsman szerint a gyermek legjobb érdeke védelmének elvéből következik az az elvárás, hogy e vizsgálatok minél gyorsabban, az iskolai beiratkozást megelőzően, legkésőbb a beiratkozást megelőző tanítási év végéig befejeződjenek, és a jogorvoslati jog biztosítása mellett se húzódjanak el a következő tanítási év megkezdéséig.

A jelentés rögzíti, hogy ha az iskolaérettség vizsgálata során a járási szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél sajátos nevelési igény valószínűsíthető, akkor speciális eljárási rend lép életbe: a vizsgálat anyagait a járási (kerületi) szakértői bizottság megküldi a megyei (fővárosi) szakértői bizottságnak, ahol kiegészítő vizsgálatot végeznek, amelyben a sajátos nevelési igényt megállapítják vagy kizárják, és kiadják a szakértői véleményt. A biztos visszásságot állapított meg abban, hogy az egyes vizsgálatokat nem nevesítő „szakértői vélemény iránti kérelem” formanyomtatványának kitöltése és benyújtása nem alkalmas az eltérő típusú és eltérő irányú vizsgálatok megindítására és annak megállapítására sem, hogy ki volt a vizsgálat kezdeményezője: az intézmény vagy a szülő. Éppen ez okozott problémát a panaszügyben is: a Fővárosi Pedagógiai Szolgálat fővárosi feladatkörében eljáró szakértői bizottsága nem vizsgálta azt, hogy a ténylegesen ki volt a kezdeményező, hanem az általános formanyomtatványon kérelmezett vizsgálatról azt vélelmezte, hogy azt a szülő egyetértésével az óvoda kérte. Ez oda vezetett, hogy az ismételt időpont elmulasztását követően automatikusan elrendelték a gyámhatósági eljárás megindítását.

A biztos szerint ez az eljárás sértette a szülő tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, őt és gyermekét megalapozatlanul és indokolatlan módon további hatósági eljárásnak tette ki. A biztos a gyámhatósági eljárások kapcsán szintén visszásságot tárt fel, ugyanis az eljáró gyámhatóságok sem vizsgálták a szakértői vizsgálat kezdeményezőjének személyét, hanem egyszerűen elfogadták a szakértői bizottság által (tévesen) írtakat és határozatban kötelezték a szülőt, hogy gyermekével a megadott időpontban jelenjen meg a bizottság előtt.

Székely László alapjogi biztos az emberi erőforrások miniszterénél kezdeményezte a kifogásolt jogszabályok mielőbbi módosítását, pontosítását. A másodfokú gyámhatóságként eljáró fővárosi kormányhivatal vezetőjétől kérte, hogy a törvényi szabályok szerint tisztázzák a vizsgált ügy tényállását, illetve annak ismeretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a szülő kötelezéséről szóló határozat jogszerű legyen. A biztos felhívta az elsőfokú kerületi gyámhatóság vezetőjének figyelmét, hogy a szakértői bizottság által kitűzött időpontban meg nem jelent szülő kötelezésére vonatkozó hatósági eljárásában a jövőben kiemelt figyelmet fordítson a tényállás teljeskörű feltárására.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Varga Judit: jövőre megkezdődhet a bírák bérének rendezése
2019. július 16.

Ősszel indulnak a konkrét viták az igazságügyi alkalmazotti és a bírói bérek rendezésének részleteiről, jövőre pedig remélhetőleg megkezdődik a folyamat - közölte az igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb
2019. július 15.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb az uniós fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott tárgyalások nyomán továbbfejlesztette és teljes mértékben egyértelművé tette fogyasztói ajánlatainak megjelenítését, összhangba hozva azokat az uniós jogi normákkal.

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem
2019. július 15.

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

Olaszliszkai emberölés: feltételesen szabadult az elsőrendű vádlott
2019. július 15.

Feltételesen szabadult a 2006-os olaszliszkai ügy elsőrendű vádlottja, akit 2009-ben ítéltek 17 év szabadságvesztésre emberölés és rongálás bűntette miatt. A férfi hétfőn hajnalban hagyta el a Szegedi Fegyház és Börtönt - tapasztalta a helyszínen a közmédia munkatársa.