Aggályos a zenei fesztiválok zajkibocsátásának szabályozása

A jogi szabályozás hiányosságait, a zajterhelési határértékek problémáit, a helyi zajvédelmi szabályok elégtelenségét, egy esetben pedig a hatósági eljárás ellentmondását állapította meg a Balaton és a Velencei tó mellett, a Szigeten, valamint a debreceni Nagyerdőben tartott fesztiválok átfogó vizsgálatában a jövő nemzedékek szószólója.

A jövő nemzedékek szószólója az egészséges környezethez, valamint a jogbiztonsághoz való jog sérelmét állapította meg és az agrárminisztert jogalkotási lépésekre, az érintett önkormányzatokat a helyi rendeletek módosítására kérte fel.

A szabadtéri zenei fesztiválok zavaró hanghatásai miatt nem csak a közelben lakók, hanem a rendezvények helyszínétől távolabb – akár a Balaton, a Velencei tó vagy a Duna túlsó partján és egyes fővárosi kerületekben – élők is jelentős számban küldtek panaszokat a hatóságoknak és az alapvető jogok biztosának hivatala részére. A szószóló az egybehangzó tartalmú beadványok nyomán indított eljárást, amely az elmúlt években megrendezett   SZIGET Fesztivál, a Balaton Sound, a Strand-B.My Lake, az EFOTT, az Agárdi Popstrand, és a nagyerdei Campus Fesztivál zajhatásaira és a rájuk vonatkozó szabályozás ellentmondásainak vizsgálatára is kiterjedt.

A vizsgálati eredményeket összefoglaló jelentés megállapította például, hogy a fesztiválok zajvédelmi szabályozása kettős vonzatú és gyökeresen eltérő rendelkezéseket tartalmaz aszerint, hogy a fesztiválok területe közterületnek minősül-e, vagy sem. Ha egy szabadtéri fesztivált csak részben, vagy esetleg nem közterületen rendezik, arra a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet irányadó, ha viszont kizárólagosan közterületen rendezik meg, a központi szabályok nem vonatkoznak rájuk, csupán az adott helyi önkormányzat zajvédelmi rendelete. A helyi rendelettel való zajvédelmi szabályozás tényleges korlátja ugyanakkor a település közigazgatási határa: a helyi önkormányzat rendelete csak e határokon belüli, helyi környezetvédelmi ügyekre vonatkozhat. Ha azonban egy fesztivál zajvédelmi hatásterülete más településeket is érint (mint a vizsgált esetekben), a helyi rendelet a „határon túli” zajhatásokra már nem vonatkozik.

Mindez a gyakorlatban azt is jelenti például, hogy a helyi rendeletben kijelölt zajvédelmi hatóság a település közigazgatási határain kívül más településen nem ellenőrizheti a zaj mértékét. A jövő nemzedékek szószólója szerint a szabályozás kettősségéből fakadó ellentmondásai, valamint a gyakorlatban is megmutatkozó hiányosságai sértik a jogbiztonság elvét és az egészséges környezethez való jogot.

További probléma, hogy a távolabbi területekre a zenei fesztiválok hanghatásainak alacsony és metrikusan ismétlődő, szubbasszus frekvenciája jut el és okoz zavaró hatást, amely zajjellemző különbözik a határértékekkel szabályozott üzemi, sport és szórakoztató tevékenységekre egységesen vonatkozó zajterhelésének karakterétől, a hatályos szabályozásban e speciális zajjellemző figyelembevétele nem érvényesül megfelelőképpen.

A jelentés rámutatott arra is, hogy egyes, kizárólag vagy részben közterületi szabadtéri zenei fesztiválok esetén a helyi zajvédelmi hatóság az engedély megadásakor a jogszabályban megengedettnél magasabb „kedvezményes” határértékeket állapított meg, noha a jogszabály szerint e kedvezményes határértékek csak a nem közterületen megtartott alkalmi rendezvényekre vonatkoznak.

A jövő nemzedékek szószólója mindezek nyomán felkérte a környezetvédelemért felelős agrárminisztert, hogy megfelelő jogalkotás kezdeményezésével oldja fel a szabadtéri zenei fesztiválok zajhatásaival kapcsolatos szabályozás ellentmondásait és hiányosságait. A szószóló javasolta az érintett önkormányzatoknak, hatóságoknak , hogy a jelentés megállapításait vegyék figyelembe a jövőben mind a zajvédelmi hatósági eljárás, mind pedig a helyi zajvédelmi rendeletek megalkotása során.

(ajbh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Rabszolgatartó családot tartóztattak le
2019. július 18.

Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is rabszolgaként tartottak és használtak ki Pakodon.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás
2019. július 18.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.