A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.
Az Európai Parlament kedden elfogadta a „Környezet büntetőjogi védelme” című, felülvizsgált irányelvet, amely frissíti a környezeti bűncselekmények listáját, beleértve az illegális fakereskedelmet, a vízkészletek kimerítését és az ökoszisztéma „jelentős károsítását” – írja az Euronews.
Sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a zöld reklámüzenetek, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, illetve jelentésével – többek között ezekre is rávilágít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most lezárt piacelemzése, amelyben a nemzeti versenyhatóság vizsgálói a zöld állításokat és reklámüzeneteket elemezték. A GVH a honlapján közzétett tanulmányban javaslatokat is megfogalmazott a piaci szereplők és a jogalkotó számára.
A Magyar Reklámetikai Kódex (a továbbiakban: Kódex) 2015 óta nem esett át revízión, azonban a kor vívmányai, valamint a felgyorsult információáramlás szükségessé tette a strukturális változtatások mellett azt is, hogy bizonyos új elemek bekerüljenek a Kódex szövegébe. A reklámszakma szervezetei általi jóváhagyást követően az új Kódex 2023. június 30. napjával lépett hatályba. A jelen cikk célja, hogy a legfontosabb tartalmi változásokat kiemelje, az új Kódexben elfoglalt helyük szerinti sorrendben haladva.
Az osztrák főváros 2040-re klímasemlegessé válhat. Ehhez hosszútávú klímavédelmi menetrend is társul.
A régi világ lassan történelem lesz, és egy új világ vára arra, hogy létrehozzuk – hangoztatja mély meggyőződéssel László Ervin, a nemzetközi hírű tudományfilozófus.
A greenwashing, azaz a cégek zöldre mosása versenyjogba ütközhet – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezték Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában.
Egyértelműen a globális felmelegedést okolják a szakemberek a 2021 júliusi nyugat-európai esőzések és a közép-európai tartós hőség kialakulása miatt.
A német szövetségi alkotmánybíróság múlt csütörtökön hozott ítéletében kimondta, hogy az ország 2019. évi szövetségi éghajlatváltozási törvényének több rendelkezése túl keveset tesz a klímaváltozás ellen, amely sérti az alaptörvényben garantált szabadságokat.
