Szigorúbb klímacélokat vár el a német alkotmánybíróság

A német szövetségi alkotmánybíróság múlt csütörtökön hozott ítéletében kimondta, hogy az ország 2019. évi szövetségi éghajlatváltozási törvényének több rendelkezése túl keveset tesz a klímaváltozás ellen, amely sérti az alaptörvényben garantált szabadságokat.


Az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy az éghajlatváltozásnak súlyos következményei vannak, amelyek gyakorlatilag az emberi élet minden területét érintik. Az ügy 2019-ben kezdődött, amikor az Északi-tenger szigetén élő gazdálkodó családok beperelték a kormányt, miután váratlanul forró nyarak sora következett, amelyet a tengerszint emelkedése követett Németország északi részein. A család azt állította, hogy az ország kormánya nem lép fel megfelelően az éghajlatváltozás ellen. Az eljárást a Greenpeace és Greta Thunberg klímaaktivista is támogatta.

Az Alkotmánybíróság egyetértett a felperesekkel, és kijelentette, hogy nem elegendőek azok a kötelezettségvállalások, amelyekkel a szövetségi klímaváltozási törvény az aktuális üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentené.

A rendelkezések figyelmen kívül hagyják a kibocsátás-csökkentési felelősség 2030 utáni bevezetését. A bíróság szerint „nem szabad engedni, hogy egy generáció a CO2-költségvetés nagy részét elfogyassza, miközben a csökkentési erőfeszítések viszonylag kis részét viseli, ha ez a következő generációk számára drasztikus csökkentési teher növekedést jelent, és átfogóan érinti az alaptörvényben garantált szabadságaikat. ”

A passzivitás sérti az alaptörvény (Grundgesetz – GG) 20a. cikkét, amely minden német állampolgár kötelezettségévé teszi a környezet védelmét.

A karlsruhei testület kijelentette, hogy a törvényhozóknak szigorúbb rendelkezéseket kell elfogadniuk az éghajlat-semlegesség elérése érdekében 2022. december 31-ig. A határozat szinte megegyezik egy 2019-es holland legfelsőbb bírósági határozattal, amely kimondta, hogy a kormány éghajlatváltozásra adott válasza nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megvédjék a polgárokat az életüket fenyegető veszélyektől és az éghajlatváltozás okozta hátrányoktól.

Hasonlóképpen, az Egyesült Államokban 2015-ben fiatal felperesek indítottak egy ügyet, amelyet a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróság 2020-ban elutasította azzal az indokkal, hogy a bíróságok jogállása és alkotmányos jogköre arra kényszeríti a kormányt, hogy állítsa le a fosszilis üzemanyagok használatát, kétértelmű volt. Stanton bíró különvéleményében kifejtette, hogy az ügy nem precedensértékű és tapssal fogadta a felpereseket azon erőfeszítéseikért, amellyel kérdés megoldására tettek kísérletet.

(jurist.org)



Kapcsolódó cikkek:


Az újságíró forrásvédelemhez való joga
2021. május 14.

Az újságíró forrásvédelemhez való joga

A kérelmező újságíró telefonjának metaadataihoz kért és kapott hozzáférést az ügyészség. Ő a forrásvédelem biztosítása érdekében nem szerette volna átadni az összesen tizenhat hónapot felölelő adatokat. Az EJEB a forrásvédelmet a kommunikációs jogokat védő 10. cikk hatálya alá tartozó védendő értéknek minősítette. A hozzáféréssel érintett adatkör súlyosan aránytalan, erre tekintettel egyezménysértő volt.

Jogszerűen nem fizetett adót az Amazon Luxemburgban?
2021. május 13.

Jogszerűen nem fizetett adót az Amazon Luxemburgban?

Az Amazon megnyerte a pert az Európai Bizottsággal szemben, amelyben a Bizottság azt állította, hogy az amerikai technológiai vállalat 250 millió euró „illegális állami támogatást” kapott adókedvezmények formájában Luxemburgtól.

A határmenti szerencsejáték és a vállalkozás szabadsága
2021. május 12.

A határmenti szerencsejáték és a vállalkozás szabadsága

Az EUB egy cseh lottóértékesítési ügyben vizsgálta a szolgáltatásnyújtás szabadságát és arra a következtetésre jutott, hogy azt csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tagállam az EU-s tagországok vállalkozásaira eltérő szabályozást alkalmaz, mint a hazai cégekre.

Kína megszállja a nemzetközi szervezeteket
2021. május 11.

Kína megszállja a nemzetközi szervezeteket

Az új világhatalom, Kína egyre nagyobb befolyásra tesz szert az ENSZ-ben. Pozícióival gazdasági-politikai érdekeit érvényesíti és próbálja saját képére formálni a világot.