Szigorúbb klímacélokat vár el a német alkotmánybíróság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A német szövetségi alkotmánybíróság múlt csütörtökön hozott ítéletében kimondta, hogy az ország 2019. évi szövetségi éghajlatváltozási törvényének több rendelkezése túl keveset tesz a klímaváltozás ellen, amely sérti az alaptörvényben garantált szabadságokat.

Az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy az éghajlatváltozásnak súlyos következményei vannak, amelyek gyakorlatilag az emberi élet minden területét érintik. Az ügy 2019-ben kezdődött, amikor az Északi-tenger szigetén élő gazdálkodó családok beperelték a kormányt, miután váratlanul forró nyarak sora következett, amelyet a tengerszint emelkedése követett Németország északi részein. A család azt állította, hogy az ország kormánya nem lép fel megfelelően az éghajlatváltozás ellen. Az eljárást a Greenpeace és Greta Thunberg klímaaktivista is támogatta.

Az Alkotmánybíróság egyetértett a felperesekkel, és kijelentette, hogy nem elegendőek azok a kötelezettségvállalások, amelyekkel a szövetségi klímaváltozási törvény az aktuális üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentené.

A rendelkezések figyelmen kívül hagyják a kibocsátás-csökkentési felelősség 2030 utáni bevezetését. A bíróság szerint „nem szabad engedni, hogy egy generáció a CO2-költségvetés nagy részét elfogyassza, miközben a csökkentési erőfeszítések viszonylag kis részét viseli, ha ez a következő generációk számára drasztikus csökkentési teher növekedést jelent, és átfogóan érinti az alaptörvényben garantált szabadságaikat. ”

A passzivitás sérti az alaptörvény (Grundgesetz – GG) 20a. cikkét, amely minden német állampolgár kötelezettségévé teszi a környezet védelmét.

A karlsruhei testület kijelentette, hogy a törvényhozóknak szigorúbb rendelkezéseket kell elfogadniuk az éghajlat-semlegesség elérése érdekében 2022. december 31-ig. A határozat szinte megegyezik egy 2019-es holland legfelsőbb bírósági határozattal, amely kimondta, hogy a kormány éghajlatváltozásra adott válasza nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megvédjék a polgárokat az életüket fenyegető veszélyektől és az éghajlatváltozás okozta hátrányoktól.

Hasonlóképpen, az Egyesült Államokban 2015-ben fiatal felperesek indítottak egy ügyet, amelyet a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróság 2020-ban elutasította azzal az indokkal, hogy a bíróságok jogállása és alkotmányos jogköre arra kényszeríti a kormányt, hogy állítsa le a fosszilis üzemanyagok használatát, kétértelmű volt. Stanton bíró különvéleményében kifejtette, hogy az ügy nem precedensértékű és tapssal fogadta a felpereseket azon erőfeszítéseikért, amellyel kérdés megoldására tettek kísérletet.

(jurist.org)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.