Az AB elutasította az ombudsman indítványát a nemzeti vagyonról szóló törvényről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Magyar Közlönyben 2013. június 17-én megjelent határozat alapján elutasította Szabó Máté ombudsman jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványát. A határozat kimondta, hogy nem ellentétes a nemzetközi joggal és az Alaptörvénnyel a magyar választottbírósági szabályozás. Minderről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztálya adott tájékoztatást.


Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) és a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványt beterjesztő Szabó Máté szerint a rendelkezések ellentétesek több, a választottbíráskodás hazai szabályozásának alapjául szolgáló, Magyarországon jogszabály alapján hatályban lévő nemzetközi egyezménnyel és kétoldalú szerződéssel. Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot kezdeményezett továbbá abban is, hogy a rendelkezések összhangban vannak-e Magyarország Alaptörvényben foglalt, a vállalt nemzetközi jogi normák betartására irányuló kötelezettségével.

Az Nvt. támadott szabálya a nemzeti vagyonra vonatkozó szerződésekben kizárja a választottbíróság kikötésének lehetőségét, valamint a Vbt. kifogásolt rendelkezése szerint a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban nincs helye választottbírósági eljárásnak. A 2011-ben elfogadott törvény e rendelkezésének megalkotására az állami és önkormányzati vagyon fokozott védelme érdekében, annak biztosítása céljából volt szükség, hogy a sarkalatos törvénnyel védett vagyoni körben a jogvitákban magyar bíróság – a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazásával – dönthessen. A korábbi időszakban születtek ugyanis olyan szerződések, amelyek lehetőséget teremtettek a hazai joghatóság elkerülésére, amely ellentétes a nemzeti érdekekkel és a kormány felelős vagyonpolitikájával.

A bírói testület az alapvető jogok biztosa által hivatkozott jogszabályok vizsgálata során, így – a jogalkotói szándékot megerősítve, egyben a beadványt elutasítva – úgy határozott, hogy a kifogásolt szövegrészek megsemmisítése a nemzetközi jogi kötelezettségek és a magyar jog közötti összhang megvalósulása érdekében nem indokolt. A Kormány programja szerint az erős állam őrködik a nemzet vagyona felett, annak védelmét a nemzeti vagyonról szóló törvény megalkotásával a jogi normák terén is a legmagasabb szinten kívánta biztosítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.