Az AB elutasította az ombudsman indítványát a nemzeti vagyonról szóló törvényről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Magyar Közlönyben 2013. június 17-én megjelent határozat alapján elutasította Szabó Máté ombudsman jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványát. A határozat kimondta, hogy nem ellentétes a nemzetközi joggal és az Alaptörvénnyel a magyar választottbírósági szabályozás. Minderről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztálya adott tájékoztatást.

Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) és a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványt beterjesztő Szabó Máté szerint a rendelkezések ellentétesek több, a választottbíráskodás hazai szabályozásának alapjául szolgáló, Magyarországon jogszabály alapján hatályban lévő nemzetközi egyezménnyel és kétoldalú szerződéssel. Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot kezdeményezett továbbá abban is, hogy a rendelkezések összhangban vannak-e Magyarország Alaptörvényben foglalt, a vállalt nemzetközi jogi normák betartására irányuló kötelezettségével.

Az Nvt. támadott szabálya a nemzeti vagyonra vonatkozó szerződésekben kizárja a választottbíróság kikötésének lehetőségét, valamint a Vbt. kifogásolt rendelkezése szerint a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban nincs helye választottbírósági eljárásnak. A 2011-ben elfogadott törvény e rendelkezésének megalkotására az állami és önkormányzati vagyon fokozott védelme érdekében, annak biztosítása céljából volt szükség, hogy a sarkalatos törvénnyel védett vagyoni körben a jogvitákban magyar bíróság – a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazásával – dönthessen. A korábbi időszakban születtek ugyanis olyan szerződések, amelyek lehetőséget teremtettek a hazai joghatóság elkerülésére, amely ellentétes a nemzeti érdekekkel és a kormány felelős vagyonpolitikájával.

A bírói testület az alapvető jogok biztosa által hivatkozott jogszabályok vizsgálata során, így – a jogalkotói szándékot megerősítve, egyben a beadványt elutasítva – úgy határozott, hogy a kifogásolt szövegrészek megsemmisítése a nemzetközi jogi kötelezettségek és a magyar jog közötti összhang megvalósulása érdekében nem indokolt. A Kormány programja szerint az erős állam őrködik a nemzet vagyona felett, annak védelmét a nemzeti vagyonról szóló törvény megalkotásával a jogi normák terén is a legmagasabb szinten kívánta biztosítani.

---