Az AB ritkán szól bele a bíróságok munkájába

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevés bírói ítéletet semmisít meg az AB – mondta Súlyok Tamás elnök. Bírósági és ügyvédi képviseleti vezetők beszélgettek az új büntetőeljárási törvényről a Jogi beszélgetések című kaposvári konferencián.

Sulyok Tamás, az AB elnöke a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 26. alkalommal megtartott kétnapos esemény zárónapján azt hangsúlyozta: a taláros testület 2012 óta csak mintegy 40 ügyben semmisített meg bírói ítéletet, amiből látszik, hogy más országok alkotmánybíróságaival ellentétben csak tényleges alapjogi sérelem esetén szól bele a rendes bíróságok munkájába, szakjogi kérdésekben általában nem foglal állást.

Az új típusú, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasszal összefüggésben meghozott megsemmisítő döntések után a bíróságok sokféle válaszlehetőség közül választhatnak, ezért az AB döntései megtermékenyítőleg hatnak a bírói gyakorlatra – közölte, hozzátéve: az AB alapjogi üzenetei lényegében közvetetten, az eseti bírói döntéseken átszűrődve fejtik ki hatásukat egy párbeszédre épülő, strukturált alapjogi bíráskodás keretében.

[htmlbox ptk_kommentar_2018]

 

Hangsúlyozta, az AB, illetve a valódi panasz intézménye sem szakmai, sem intézményi szempontból nem sérti a rendes bíróságok, bírák függetlenségét, sőt kulcsszerepük van annak biztosításában. Példaként a bírák öregségi nyugdíjkorhatárával összefüggő AB-döntést, a Kúria elnökének a bírák nemzetbiztonsági vizsgálatáról kezdeményezett utólagos normakontrollt, valamint azokat az eseteket említette, amelyekben bírák fegyelmi eljárások vagy kinevezések ügyében az Ab-n keresnek alkotmányos jogorvoslatot.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a jogi kultúra, a jogi hagyományok megőrzésének fontosságáról szóló előadásában kiemelte: Magyarország közjoga az elmúlt évszázadokban része volt „Európa progresszív vonulatainak”. Ennek bizonyítékául említette az 1222-es Aranybullát, Werbőczy Istvánnak a magánjogot 1900-ig meghatározó Hármaskönyvét, az 1713-as Pragmatica Sanctiót és az 1848-as polgári törvényeket.

Hozzátette, az OBH a hagyományápolás jelentőségét felismerve a jogásztársadalmat és a nagyközönséget is célzó tudományos, ismeretterjesztő munkálkodásba fogott: tudományos pályázatot, ösztöndíjprogramot indított, a bíróságok konferenciáknak, kiállításoknak adhatnak otthont. Úgy vélte, a történelem, a hagyomány mindig segítségül hívható, az értékek kötelezik a bíróságokat és a bírákat arra, hogy jól teljesítsenek.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a júliusban hatályba lépő új büntetőeljárási törvény által hozott legfontosabb változásokat elemezte, kiemelve, hogy az új jogszabály pozitív hatással lesz az eljárásokra. Rámutatott arra, számos esetben gyorsabbá és hatékonyabbá válhat a büntetőeljárás azzal, hogy a vádlott eldöntheti: részt kíván-e venni a tárgyaláson. További előnyként értékelte, hogy a védők számára kedvezően változnak az iratmegismerés szabályai, továbbá lehetőség nyílik arra, hogy az ügyészség és a védők között az ítéletre, a büntetésre is kiható megállapodás szülessen. Kritikaként fogalmazta meg ugyanakkor, hogy szűkül a szakértők védők általi bevonásának lehetősége, és egyenlőtlenségek lesznek az előkészítő ülésekre való felkészülés tekintetében is.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

 

Sárközy Tamás, a Magyar Jogászegylet elnöke előadásában arról beszélt, hogy bár az alaptörvény és az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ugyanazon kormány ideje alatt készült és egészen más szemléletű, a Ptk. mégis jól kiegészíti az alaptörvényt. „A dinamikus közjogot kiegészíti egy fontolva haladni kívánó polgári jog” – jegyezte meg.

(MTI)

---