Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Míg a „scoring” csak bizonyos feltételek mellett megengedett, a fennálló tartozás elengedésére vonatkozó információk huzamos ideig történő tárolása ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel.
Az Európai Unió Bírósága ítéletei a C-634/21. sz. | SCHUFA Holding (Scoring) ügyben, valamint a C-26/22. és C-64/22. sz. SCHUFA Holding (A fennálló tartozás elengedése) egyesített ügyekben
A wiesbadeni közigazgatási bíróságon (Németország) számos polgár megtámadta az illetékes adatvédelmi biztos azon döntését, amellyel megtagadta a SCHUFA nevű üzleti információkat nyújtó magánvállalat – amelynek ügyfelei többek között bankok – egyes tevékenységeivel szembeni fellépést. Az említett személyek konkrétan a „scoringot”, valamint a közhiteles nyilvántartásokból származó, a fennálló tartozások elengedésével kapcsolatos információk tárolását kifogásolják.
A „scoring” matematikai statisztikai módszer, amelynek segítségével valamely jövőbeli viselkedésnek – például egy hitel visszafizetésének – a valószínűségére vonatkozóan lehet előrejelzést készíteni. A fennálló tartozások elengedésére vonatkozó információkat a német közhiteles fizetésképtelenségi nyilvántartás hat hónapig tárolja, míg az üzleti információkat nyújtó német vállalatok magatartási kódexe e vállalatok saját adatbázisa esetében hároméves tárolási időt ír elő. A közigazgatási bíróság azt kéri, hogy a Bíróság tisztázza a személyes adatok
védelmének az általános adatvédelmi rendelet (GDPR)1 szerinti terjedelmét.
A „scoringot” illetően a Bíróság kimondja, hogy azt „automatizált egyedi döntéshozatalnak” kell tekinteni, amelyet az általános adatvédelmi rendelet főszabály szerint megtilt, amennyiben annak a SCHUFA ügyfelei, így például a bankok, meghatározó szerepet tulajdonítanak a hitelek odaítélése során. A wiesbadeni közigazgatási bíróság szerint ez a feltétel fennállt. E bíróság feladata annak értékelése, hogy az adatvédelemről szóló német szövetségi törvény tartalmaz-e az általános adatvédelmi rendelettel összhangban álló érvényes kivételt. Ha
igen, meg kell még vizsgálnia, hogy teljesülnek-e az általános adatvédelmi rendelet által az adatkezelésre vonatkozóan megállapított általános feltételek.
Ami a fennálló tartozások elengedésével kapcsolatos információkat illeti, a Bíróság úgy véli, hogy az általános adatvédelmi rendelettel ellentétes, ha a magánügynökségek ezeket az adatokat hosszabb ideig tárolják, mint a közhiteles fizetésképtelenségi nyilvántartás. A fennálló tartozások elengedésének ugyanis az a célja, hogy az érintett személy ismét részt vehessen a gazdasági életben, ezért az létfontosságú számára. Ezeket az információkat azonban mindig negatív tényezőként használják fel az érintett személy fizetőképességének értékelése
során. A jelen esetben a német jogalkotó hat hónapos tárolási időről rendelkezett. A német jogalkotó álláspontja szerint tehát a hat hónapos időszak lejártát követően az érintett személy jogai és érdekei elsőbbséget élveznek a nyilvánosságnak az ezen információkhoz való hozzáféréshez fűződő jogaival és érdekeivel szemben.
Amennyiben az adattárolás jogellenes – így például a hat hónapnál hosszabb ideig tartó adattárolás esetén – az érintett személy jogosult arra, hogy ezeket az adatokat töröljék, az ügynökség pedig köteles azokat indokolatlan késedelem nélkül törölni.
Ami az ilyen információknak a SCHUFA általi, hat hónapos párhuzamos tárolását illeti, a közigazgatási bíróság feladata, hogy mérlegelje a szóban forgó érdekeket a tárolás jogszerűségének megítélése érdekében. Amennyiben ez a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a hat hónapig tartó párhuzamos tárolás jogszerű, az érintett személy még mindig jogosult arra, hogy tiltakozzon az adatai kezelése ellen, és kérje azok törlését, kivéve, ha a SCHUFA bizonyítani tudja, hogy az adatkezelésnek kényszerítő erejű jogos okai vannak.
Végül a Bíróság hangsúlyozza, hogy a nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni, hogy teljes körű felülvizsgálatot gyakoroljanak a felügyeleti hatóság valamennyi jogilag kötelező határozata felett.
Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
Forrás: curia.europa.eu
Visszaesés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítése terén Romániában – derül ki egy csütörtökön ismertetett kutatásból, melyről Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója tájékoztatott.
Szorosabbra fűzi szakmai kapcsolatait a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és Törökország versenyhatósága – erről állapodott meg a két szervezet elnöke pénteken Budapesten.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt, melynek célja az, hogy az Európai Unió belső piacán megvalósulhasson az ipar szén-dioxid-mentessége – közölte az uniós parlament.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
