Az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) ellentétes az üzleti információkat nyújtó vállalatok két adatkezelési gyakorlata


Míg a „scoring” csak bizonyos feltételek mellett megengedett, a fennálló tartozás elengedésére vonatkozó információk huzamos ideig történő tárolása ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel.


Az Európai Unió Bírósága ítéletei a C-634/21. sz. | SCHUFA Holding (Scoring) ügyben, valamint a C-26/22. és C-64/22. sz. SCHUFA Holding (A fennálló tartozás elengedése) egyesített ügyekben


A wiesbadeni közigazgatási bíróságon (Németország) számos polgár megtámadta az illetékes adatvédelmi biztos azon döntését, amellyel megtagadta a SCHUFA nevű üzleti információkat nyújtó magánvállalat – amelynek ügyfelei többek között bankok – egyes tevékenységeivel szembeni fellépést. Az említett személyek konkrétan a „scoringot”, valamint a közhiteles nyilvántartásokból származó, a fennálló tartozások elengedésével kapcsolatos információk tárolását kifogásolják.

A „scoring” matematikai statisztikai módszer, amelynek segítségével valamely jövőbeli viselkedésnek – például egy hitel visszafizetésének – a valószínűségére vonatkozóan lehet előrejelzést készíteni. A fennálló tartozások elengedésére vonatkozó információkat a német közhiteles fizetésképtelenségi nyilvántartás hat hónapig tárolja, míg az üzleti információkat nyújtó német vállalatok magatartási kódexe e vállalatok saját adatbázisa esetében hároméves tárolási időt ír elő. A közigazgatási bíróság azt kéri, hogy a Bíróság tisztázza a személyes adatok
védelmének az általános adatvédelmi rendelet (GDPR)1 szerinti terjedelmét.

A „scoringot” illetően a Bíróság kimondja, hogy azt „automatizált egyedi döntéshozatalnak” kell tekinteni, amelyet az általános adatvédelmi rendelet főszabály szerint megtilt, amennyiben annak a SCHUFA ügyfelei, így például a bankok, meghatározó szerepet tulajdonítanak a hitelek odaítélése során. A wiesbadeni közigazgatási bíróság szerint ez a feltétel fennállt. E bíróság feladata annak értékelése, hogy az adatvédelemről szóló német szövetségi törvény tartalmaz-e az általános adatvédelmi rendelettel összhangban álló érvényes kivételt. Ha
igen, meg kell még vizsgálnia, hogy teljesülnek-e az általános adatvédelmi rendelet által az adatkezelésre vonatkozóan megállapított általános feltételek.

Ami a fennálló tartozások elengedésével kapcsolatos információkat illeti, a Bíróság úgy véli, hogy az általános adatvédelmi rendelettel ellentétes, ha a magánügynökségek ezeket az adatokat hosszabb ideig tárolják, mint a közhiteles fizetésképtelenségi nyilvántartás. A fennálló tartozások elengedésének ugyanis az a célja, hogy az érintett személy ismét részt vehessen a gazdasági életben, ezért az létfontosságú számára. Ezeket az információkat azonban mindig negatív tényezőként használják fel az érintett személy fizetőképességének értékelése
során. A jelen esetben a német jogalkotó hat hónapos tárolási időről rendelkezett. A német jogalkotó álláspontja szerint tehát a hat hónapos időszak lejártát követően az érintett személy jogai és érdekei elsőbbséget élveznek a nyilvánosságnak az ezen információkhoz való hozzáféréshez fűződő jogaival és érdekeivel szemben.

Amennyiben az adattárolás jogellenes – így például a hat hónapnál hosszabb ideig tartó adattárolás esetén – az érintett személy jogosult arra, hogy ezeket az adatokat töröljék, az ügynökség pedig köteles azokat indokolatlan késedelem nélkül törölni.

Ami az ilyen információknak a SCHUFA általi, hat hónapos párhuzamos tárolását illeti, a közigazgatási bíróság feladata, hogy mérlegelje a szóban forgó érdekeket a tárolás jogszerűségének megítélése érdekében. Amennyiben ez a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a hat hónapig tartó párhuzamos tárolás jogszerű, az érintett személy még mindig jogosult arra, hogy tiltakozzon az adatai kezelése ellen, és kérje azok törlését, kivéve, ha a SCHUFA bizonyítani tudja, hogy az adatkezelésnek kényszerítő erejű jogos okai vannak.

Végül a Bíróság hangsúlyozza, hogy a nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni, hogy teljes körű felülvizsgálatot gyakoroljanak a felügyeleti hatóság valamennyi jogilag kötelező határozata felett.

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

Forrás: curia.europa.eu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.