Az áprilisi törvények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

1848 márciusa pesti történései között fellelhetjük jelenlegi közjogi berendezkedésünk előzményeit – olvasható ki a Wolters Kluwer Kft. által működtetett www.1000ev.hu adatbázisából.

Az április törvények néven elhíresült „törvénycsomag”, melyben az új közjogi berendezkedés alapjai találhatók a márciusi forradalom időszakában kapott erőre: a független magyar felelős minisztérium felállításáról és működéséről (1848. évi III. tc.), az országgyűlés ülésezéséről és működéséről (1848. évi IV. tc.), valamint az országgyűlési „képviselők” (akkor követek) népképviseleti alapokon történő választásáról (1848.évi V. tc.) szóló törvények épp a márciusi események – talán kicsit méltatlanul háttérbe szorult és ismert – történései voltak.

[multibox]

Napjaink kabineti kormányzásának egyik történeti alapja épp az 1848. évi III. törvénycikk. Meghatározta az egyes minisztériumokat, bevezette a miniszteri felelősséget, az éves költségvetés és zárszámadás fontosságát, rögzíti a javadalmazást. A mai értelemben vett 8 minisztérium (akkor osztály) igazodott a központi államigazgatás legfontosabb területeihez, egyben megteremtve a működésük jogi alapját – áll a Wolters Kluwer Kft. Jogtár adatbázisában található Corpus JurisHungarici gyűjteményben található e törvénycikk rendelkezései között.

A kormányzati berendezkedésen túl az országgyűlés és annak alsóháza is új törvényi alapot kapott ekkor. Az országgyűlés ülésezési helyeként Pest városát jelöli meg a törvény, valamint rendelkezik az évenkénti ülésezésről. A korabeli íratlan, chartális alkotmány egyik alappilléreként számon tartott törvénycikk a mai Alaptörvényhez, Házszabályhoz hasonló tárgyköröket rögzít: az országgyűlés összehívása, tisztségviselők választása, a törvényhozási vita és tárgyalás legfontosabb sarokpontjai, a rend fenntartása az ülések alatt.

Ahogy az a Jogtár-on is megtalálható CJH adatbázisából kiolvasható, az 1848. évi V. törvénycikk a mai országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvény egyik, s talán modernitását és szellemiségét tekintve legfontosabb előzménye. Meghatározta a lakosságszámhoz és területi nagysághoz arányosítottan választható követek (ma képviselők) számát, a választási eljárás rendelkezéseit, a megválasztott követek eskü szövegét, a mai mentelmi jog elődjenek tekinthető jogintézmény szabályait.

Az 1848/1849-es szabadságharc és forradalom napjára emlékezve idén március 15-én jusson eszünkbe az is, hogy napjaink, modern közjogi berendezkedésünk legfontosabb alapjai épp e korabeli törvényekben találhatók.

---