Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A megkötött árfolyamgát szerződések kumulált darabszáma 2013. február végéig meghaladta a 141 ezret, így a lehetséges igénybe vevőkhöz mérten a konstrukció „kihasználtsága” az egyharmadhoz közelít. Az InfoTandem heti infografikája.
A 452 ezer deviza alapú jelzáloghiteles ügyfél közül 2013. február végéig csaknem minden harmadik fordult már a bankjához, hogy kössenek vele árfolyamgát szerződést. A 141 ezer szerződő a potenciális érintettek 31 százalékának felel meg; ez az arány október végén még 10 százalékponttal alacsonyabb volt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb összesítései szerint közülük 132,6 ezer adós számára már a gyűjtőszámlát is megnyitották. Ezek birtokosai eddig összesen 7,44 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.
Akik kivártak, május végéig még kezdeményezhetik a kontraktust. Eredetileg e lehetőséggel 2012 végéig lehetett volna élni, ám időközben a jogalkotó meghosszabbította a határidőt. Az árfolyamgát révén minimum 3 évre, de legfeljebb 2017. első félévének végéig a devizahiteleseknek a svájci frank alapú kölcsönöket 180 forinton, az eurót 250, a japán jent pedig 2,50 forintos kurzuson van módjuk törleszteni.
A konstrukció lényege az, hogy a rögzített időszak alatt nem jelennek meg a részletekben a devizaárfolyam-változások hatásai, vagyis kiszámíthatóvá válnak a törlesztés terhei. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a tényleges piaci árfolyam és a rögzített kurzus között mutatkozó különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül, s ezt a részt az adósoknak nem kell megfizetniük. Utóbbit ugyanis magára vállalta az állam, illetve a pénzügyi szolgáltatók, magyarán a tartozás ezen részét elengedik. Amennyiben pedig olyan helyzet áll elő, hogy a gyűjtőszámlán az adósnak követelése halmozódik fel, akkor az után a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő mértékű kamatra számíthat.
A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya február végén – aktuális árfolyamon – 1152 milliárd forintra rúgott; ez a konstrukció szempontjából szóba jöhető állomány 37 százaléka. A fenti summa döntő többsége, közel 93 százaléka, svájci frank alapú hitelhez kötődik; a fennmaradó hányadon az eurós és a jenes módozatok osztoznak. A szóban forgó összeg 89 százalékát részvénytársasági formában működő hitelintézetektől vették fel; ehhez képest a fióktelepek, a szövetkezeti hitelintézetek és az egyéb pénzügyi vállalkozások egyaránt elenyésző arányt képviselnek.
