Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elsőfokú ítéletében elmarasztalta kedden Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mert megítélése szerint a magyar hatóságok 2010-ben indokolatlanul tiltottak be egy tüntetést, és ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének gyülekezési szabadságról szóló cikkét.
Az ügy előzménye, hogy Körtvélyessy Zoltán 2010. április 17-ére tiltakozást szervezett a budapesti Venyige utcai börtön elé, hogy felhívja a figyelmet az általa „politikai fogolynak” nevezett Budaházy György és társai helyzetére. A rendőrség azonban nem engedélyezte a tüntetést arra hivatkozva, hogy a demonstráció akadályozná a forgalmat, amely más útvonalon nem lenne biztosítható.
Körtvélyessy az ügyben bírósághoz fordult, mondván, hogy a rendőrség politikai okokból tiltotta be a rendezvényt, a kérdéses utca ugyanis elég széles, a mintegy kétszáz tüntető nem okozott volna komolyabb fennakadást.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
A strasbourgi bírói fórum kedden megállapította, hogy a magyar hatóságok aránytalanul korlátozták a gyülekezési szabadságot, és ezért 1000 euró (310 ezer forint) perköltséget ítélt meg a panaszosnak.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerített.
A keddi ítélet egyelőre nem jogerős; Körtvélyessy és a magyar állam is fellebbezhet.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
