A szerződéskötéskor előre nem látható körülmények felmerülése üzleti és jogi szempontból is rendkívüli jelentőséggel bír a szerződések teljesítése során. Egy-egy ilyen váratlan, adott esetben nagy horderejű esemény – pl. rekordinfláció, az ellátási láncok váratlan megszakadása járvány vagy háború miatt –, érdemben változtathatja meg a felek mozgásterét és lehetőségeit, attól függően, hogy az alkalmazandó jogszabályok és maga a szerződés miként rendezi a felek jogait és kötelezettségeit az előre nem látható helyzetben. Ugyanakkor az építőiparban az új körülmények előreláthatóságának megítélése a makro-viszonyok meglepetésszerű, erőteljes változása nélkül is része a szokásos üzletmenetnek, ha a pótmunkával és többletmunkával kapcsolatos vitás helyzetekre vagy a legkülönbözőbb okokból bekövetkező késedelmekre gondolunk.
Ez a problémakör eddig sem kerülte el a jogalkotói fókuszt, így például a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.) is kulcsfontosságú pontokon szabályozza az általános és különös szerződéses jog keretében.
Az általános szabályok közül kiemelhetjük, hogy a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alóli mentesülés egyik feltétele, hogy a szerződésszegést a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozza. Ezzel összefüggésben az építőipari ágazatban azért is nehéz alábecsülni ennek a kérdéskörnek jelentőségét, mivel a késedelmi, hibás teljesítési vagy bármely egyéb kötbérfizetési kötelezettség alól akkor mentesülhet a kötelezett (vállalkozó, alvállalkozó, beszállító), ha szerződésszegését kimenti, ideértve azt is, hogy a kötbérfizetési kötelezettséggel összefüggésben vizsgálandó késedelmet, hibás teljesítést vagy egyéb tényt a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta.
Kiemelhető még, hogy a tartós jogviszonyoknak a szerződés megkötését követően előállott körülmény miatti bírósági szerződésmódosításának szintén van előreláthatósági feltétele: a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem lehet előrelátható. Mindezekkel azonos elven nyugszik az előszerződések szabályozása köréből az a rendelkezés, amely alapján bármelyik fél szabadulhat az előszerződés kötelméből az előszerződés megkötését követően előállott körülményre való hivatkozással, ha – többek között – bizonyítja, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
A polgári jog speciális rendelkezései közül különös építőipari relevanciával bír, hogy a Ptk. szerint szerződő megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
A közbeszerzéssel megvalósuló építési beruházások során pedig alapvető jelentőségű, hogy a közbeszerzési szerződés módosításának a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLVIII. törvény („Kbt.”) szerinti, egyik leggyakoribb jogalapjának szintén – nem kizárólagos – feltétele az előreláthatóság hiányának bizonyítása, vagyis az adott módosítást olyan körülményeknek kell szükségessé tenniük, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre.
A szerződéses gyakorlatban pedig – összefüggésben a fentiekkel – tipikusan az előreláthatóság témakörét érintő szabályok a vis maior klauzulák, az ár-indexációs mechanizmusok és a szerződéses felelősséget érintő speciális rendelkezések.
