Az „előválasztási kampány” során is be kell tartani a törvényeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt hetekben több kérdőjel merült fel a nyilvánosságban az úgynevezett előválasztási kampánnyal kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék felhívja az érintett pártok figyelmét, hogy a választási eljárásról szóló törvény és a kampányfinanszírozási korlát erre a „kampányra” nem vonatkozik, a párttörvény előírásait ugyanakkor továbbra is be kell tartani. A pártok kizárólag törvényes forrásból származó hozzájárulást fogadhatnak el, ezek értékeléséről és kimutatásáról pedig gondoskodniuk kell.

A pártoknak folyamatosan biztosítaniuk kell gazdálkodásuk átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A választások során, kampányidőszakban azonban többlet-kötelezettségeik is vannak. Az indulóknak minden országgyűlési választást követően nyilvánosságra kell hozniuk elszámolásaikat. Az ÁSZ ezek alapján értékeli, betartották-e a számviteli törvény, a kampánytörvény, a választási eljárásról szóló törvény és a párttörvény előírásait, a költségvetési támogatást szabályszerűen használták-e fel.
Emellett, amikor kampányidőszak van – például országgyűlési, önkormányzati választások, vagy népszavazások alkalmával – politikai hirdetést csak azok a sajtótermékek tehetnek közzé, amelyek hirdetési árjegyzéküket előzőleg megküldték az Állami Számvevőszéknek.
Fontos leszögezni, hogy az úgynevezett „előválasztás” nem választás. A jogszabály által meghatározott kampányidőszak pedig nem egyenlő az „előválasztási kampánnyal”.
előválasztás
Ugyanakkor az érintett pártok az „előválasztás” során pénzt gyűjtenek, bevételeiket politikai reklámra fordítják, meg kívánják győzni az embereket. A jogszabályokban előírt kampányszabályok erre a folyamatra nem érvényesek, a pártok azonban a párttörvény és a számviteli törvény előírásait az „előválasztás” során is kötelesek maradéktalanul betartani.
A pártok kizárólag törvényes forrásokból gazdálkodhatnak, nem engedélyezett vagyoni hozzájárulást nem fogadhatnak el. A pártokat nem finanszírozhatják külföldi szervezetek, külföldi állampolgárok, más államok, jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek. A pártok névtelen adományt sem fogadhatnak el.
A pártok kötelesek továbbá a részükre nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulásokat – így például hirdetési lehetőségeket, adományokat – a törvényi előírás szerint értékelni, kimutatásaikban szerepeltetni és azokat rendszeresen közzétenni. Az ÁSZ a tiltott pártfinanszírozás megelőzése érdekében nyomatékosan felhívja az érintett pártok figyelmét, hogy a párttörvény előírásait minden esetben tartsák be.
A politikai élet tisztaságának alapfeltétele, hogy a pártok kizárólag törvényes pénzügyi forrásokból működjenek. A pártoknak minden bevételükkel és kiadásukkal el kell tudniuk számolni a választók felé.

Az ÁSZ a honlapján elérhetővé tett öntesztekkel támogatja azt, hogy a pártok mindenkor törvényes keretek között gazdálkodjanak.

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.