Az EP jóváhagyta a koszovói szerbek vízummentességét, döntött az ukrán áruk vámmentességéről is


Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta azt a megállapodást, amely szerint Ukrajna túlnyomórészt vám- és mennyiségi korlátozás nélkül hozhatja be az Európai Unióba a termékeit, köztük a mezőgazdasági termékeket további egy éven át – tájékoztatott az uniós parlament kedden. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy azok, akik a koszovói szerb Koordinációs Igazgatóság által kiállított útlevéllel rendelkeznek, vízummentesen utazhassanak be az Európai Unióba.

Az EP jóváhagyta a koszovói szerbek vízummentességét

A 406 igen szavazattal, 97 ellenszavazat és 94 tartózkodás mellett elfogadott új szabályok hivatalos elfogadásukat követőn lehetővé teszik a szerb Koordinációs Igazgatóság által kiállított útlevéllel rendelkezők számára, hogy bármely 180 napos időszakban 90 napos tartózkodásra vízum nélkül utazzanak az Európai Unióba. A tartózkodás célja üzleti út, turizmus vagy családlátogatás lehet, munkavállalás nem. A rendelet mintegy 120 ezer koszovói szerbet érint.

A jóváhagyással immáron az egész nyugat-balkáni régióra azonos vízumrendszer vonatkozik az Európai Unióba történő beutazáskor. Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia számára 2009-ben, Albánia és Bosznia-Hercegovina számára 2010-ben, Koszovó számára pedig 2023-ban vezette be az EU a vízummentességet.

A rendelet az Európai Unió Tanácsának hivatalos jóváhagyását, majd kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az EP jóváhagyta az ukrán termékek vám- és mennyiségi korlátozás nélküli behozatalának meghosszabbítását

A strasbourgi közlemény szerint az EP-képviselők 428 szavazattal, 131 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett támogatták az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztésének meghosszabbítását 2025. június 5-ig, hogy – mint kiemelték – támogassák Ukrajnát a folytatódó háború közepette.

Az új rendelet értelmében az Európai Bizottság sürgős intézkedéseket hozhat, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elrendelhet, amennyiben az ukrán behozatal, különösen a mezőgazdasági termékek uniós behozatala miatt jelentős zavar keletkezik az EU, illetve a tagállamok piacain.

Közölték, az ideiglenes kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítása mellett az EU védelmet biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek, ugyanis az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezet be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében. Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében regisztrált mennyiség átlagát, a vámok újra kivethetők lesznek. Az új szabályokról szóló megállapodás részeként az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy hamarosan tárgyalásokat kezd Ukrajnával a kereskedelem tartós liberalizációjáról, és az Európai Parlamentet továbbra is bevonja a tárgyalási folyamatba – írták.

A jelenleg érvényes kereskedelmi intézkedések június 5-én hatályukat vesztik. A rendeletet az EP jóváhagyását követően most az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, az új rendelet ezt követően azonnal hatályba léphet.

Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az EP balliberális többsége ismét cserben hagyta az európai gazdákat. Brüsszelben változás kell.

Hiába a gazdák segélykérése, az Európai Parlament baloldali többsége újra bebizonyította, hogy Ukrajna fontosabb neki, mint az európai gazdák megélhetése. Ezzel egy unión kívüli tagállam oligarcháinak támogatása mellett tették le voksukat, míg az európai gazdákat cserben hagyták – hangoztatta.

„Mi, a Fidesz és a KDNP EP-képviselői nemet mondtunk az EP javaslatára. Nem támogatunk semmilyen megállapodást, ami a magyar és az európai gazdák érdekeivel ellentétes” – fogalmazott.

Az EP-képviselő kiemelte: amíg az ukrán gabona, azon belül is a búza korlátlanul ömlik az unióba, és nem vonatkozik rá semmilyen mennyiségi korlátozás, nem támogatható a jogszabály.

Magyarország továbbra is kiáll a magyar gazdákért: addig tartja hatályban az egyoldalú importtilalmat bizonyos ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára, amíg nem születik elfogadható európai megoldás. „Nekünk a magyar gazdák megélhetése a prioritás” – tette hozzá Győri Enikő.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.