Az EP szigorúbb kibocsátási célokról, új fogyasztói tájékoztatásról és menedékügyi reformról döntött

Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.

Az EP szigorúbb kibocsátási célokat fogadott el a teherautók és buszok számára

A nagy tehergépkocsik és autóbuszok szén-dioxid-kibocsátását a 2030-2034 közötti időszakban 45, 2035-2039 között 65, 2040-től pedig 90 százalékkal kell csökkenteni. Az új városi autóbuszok esetében 2030-ig 90 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, 2035-re pedig zéró kibocsátású járművekké kell válniuk. 2030-tól kezdődően a pótkocsikra 7,5 százalékos, a félpótkocsikra 10 százalékos kibocsátáscsökkentési célokat határoznak meg az intézkedések.

Az Európai Bizottságnak 2027-ig részletesen meg kell vizsgálnia az új szabályok hatékonyságát és hatását. A felülvizsgálat során többek között fel kell mérni, hogy a szabályokat alkalmazni kell-e a kis tehergépkocsikra, milyen szerepet játszhat a kizárólag szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő nehézgépjárművek nyilvántartásba vételére szolgáló módszertan, valamint azt, hogy egy szén-dioxid-korrekciós tényező milyen szerepet játszhat a kibocsátásmentes nehézgépjárművekre való átállásban.

A Tanácsnak még hivatalosan jóvá kell hagynia a megállapodást, mielőtt az hatályba léphetne.

Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el egyes élelmiszereknél a fogyasztók tájékoztatására

Az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának közleménye szerint az irányelvek felülvizsgálatának célja az volt, hogy a fogyasztók tájékozottabb és egészségesebb döntéseket hozhassanak olyan termékekről, mint a méz, a gyümölcslé, a lekvár és a dzsem.

A Tanáccsal kötött előzetes politikai megállapodás szerint jóváhagyott szabályok előírják, hogy a méz származási országa világosan látható legyen a címkén, ezzel főként a nem uniós országokból származó hamisított méz behozatala ellen szándékoztak fellépni. A szabályozás rendelkezik arról is, hogy kialakítsák az uniós méz nyomon követhetőségének rendszerét.

Az új szabályok rendelkeznek a gyümölcslevek cukortartalmának egyértelműbb címkézéséről és új előírásokat vezetnek be a lekvárokban és dzsemekben található gyümölcsökre is.

A jogszabályt a tagállami kormányokból álló Tanácsnak is el kell fogadnia. Azt követően a jogszabályt kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, és 20 nappal később hatályba lép. Az uniós országoknak a hatálybalépést követően két évvel kell alkalmazniuk az új szabályokat – áll a közleményben.

Jóváhagyás az EU új migrációs és menekültügyi paktumával kapcsolatban

Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét, amelyek egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséról és a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkeznek.

Közleményében az EP kiemelte: a képviselők által megszavazott paktum szerint a tagállamok azáltal vállalnak szolidaritást a migrációs nyomásnak különösen kitett uniós országokkal, hogy azokból áthelyezik területükre azokat a menedékkérőket, akik jogosan részesülhetnek nemzetközi védelemben.

A migrációs nyomásnak különösen kitett országoknak a többi uniós tagállam pénzügyi hozzájárulásokkal, illetve operatív és technikai támogatással is segít. A szerdai szavazás során az EP-képviselők „aktualizálták azokat a kritériumokat”, amelyek alapján egy tagállam felelős a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért – derül ki a közleményből.

Az áttelepítésre és a humanitárius befogadásra vonatkozó új keretszabályok értelmében a tagállamok önkéntes alapon felajánlhatják az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által elismert unión kívüli országokból érkező menekültek befogadását, akik legálisan, szervezetten és biztonságosan utaznának az EU területére.

A migrációs csomag válsághelyzetek kezelésére szolgáló rendelete szolidaritási mechanizmust hoz létre az érkezők számának hirtelen megnövekedésére való reagálásra. Az új szabályok kiterjednek majd a migránsok „eszközként” való felhasználására is, amikor unión kívüli országok vagy „ellenséges nem állami szereplők” az EU destabilizálása céljából manipulálják a migrációt.

A jövőben azokat, akik nem felelnek meg az uniós belépés feltételeinek, a beengedésük előtt alapos szűrésnek vetik alá. Ez magában foglalja az azonosítást, a biometrikus adatok gyűjtését, valamint az egészségügyi és biztonsági ellenőrzéseket, legfeljebb hét napon keresztül. A tagállamoknak független ellenőrzési mechanizmusokat kell létrehozniuk az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítására a szűrés során – emelték ki.

A menekültügyi eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében az egész EU-ra vonatkozó új, közös eljárás jön létre a nemzetközi védelem megadására és visszavonására. Az Európai Unió területére szabálytalanul érkezők adatait, köztük ujjlenyomataikat és arcképmásaikat az e célra szolgáló, megreformált Eurodac-adatbázisban tárolják majd. A hatóságok azt is rögzíthetik, ha valaki biztonsági fenyegetést jelenthet, erőszakos vagy fegyveres cselekményekben vett részt.

Az EP támogatta továbbá a menekült vagy kiegészítő védelmi jogállás elismerésére, valamint a védelemre jogosultaknak biztosított jogokra vonatkozó, valamennyi tagállamra érvényes új, egységes normákat. A tagállamoknak az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől (EUAA) kapott információk alapján értékelniük kell a származási országban fennálló helyzetet, és a menekültstátuszt rendszeresen felül kell vizsgálniuk. A védelmet kérelmezőknek a kérelmükért felelős vagy a védelmet megadó tagállam területén kell maradniuk. Szabályozni fogják továbbá az őrizet körülményeit és a szabad mozgás feltételeit annak érdekében, hogy eltántorítsák a kérelmezőket az EU-n belüli mozgástól.

A tagállamoknak azonos befogadási feltételeket kell biztosítaniuk a menedékkérők számára, például a lakhatás, az iskoláztatás és az egészségügyi ellátás terén. A nyilvántartásba vett menedékkérők legkésőbb a kérelem benyújtását követő hat hónapon belül munkába állhatnak.

Az Európai Parlament jóváhagyását követően az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformját még az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia hivatalosan. A csomagban szereplő jogszabályok a közzétételüket követően lépnek hatályba. A rendeletek alkalmazása várhatóan két év múlva kezdődik meg. A befogadási feltételekről szóló irányelv tekintetében a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendjükbe iktassák.

(MTI)

---