Az EU hatékonyabb védelmet biztosít az uniós jog megsértését bejelentőknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a szabályozást, amely a jövőben nagyobb védelmet biztosít a munkavégzés során tapasztalt, az európai uniós szabályozást sértő törvénytelenségeket vagy kárt okozó cselekményeket bejelentők számára – közölte az uniós parlament kedden.

Az 591 szavazattal, 29 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak az uniós jogsértések bejelentőinek számos területen, egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén.

Az indoklás szerint a jogszabályra azért van szükség, mert a közelmúlt botrányai – a Luxleaks, a Panama-papírok vagy a Cambridge Analytica adatfelhasználása – azt mutatják, hogy fontosak a közérdekű bejelentőktől származó információk, valamint azt, hogy az uniós jogszabályok megszegése nagymértékben képes károsítani a közérdeket és a társadalmi jólétet. A közérdekű bejelentők hatékony, uniós szintű védelme nem csak egy-egy tagállamban hátráltathatja az uniós szakpolitikák működését, hanem az unió egészére nézve válthat ki negatív hatást.

Az elfogadott jogszabály szerint a bejelentők biztonságának és a tájékoztatás bizalmas kezelésének érdekében az információ akár szervezeten belül, akár közvetlenül az illetékes nemzeti hatóságnak vagy uniós intézménynek, testületnek, irodának és ügynökségnek átadható.

Ha a közérdekű bejelentést követően nem történik megfelelő lépés, felvetődik a közérdek azonnali megsértésének veszélye, vagy megtorlás várható, akkor a közérdekű bejelentőre akkor is kiterjed a jogszabályi védelem, ha az információt nyilvánosságra hozza.

A jogszabály egyébként kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére. A közérdekű bejelentő segítői, például kollegák vagy családtagok is védelemben részesülnek.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közérdekű bejelentők ingyenesen, teljeskörűen és független módon hozzáférhessenek a rendelkezésükre álló eljárásokkal kapcsolatos információhoz és tanácsadáshoz, valamint jogi segítséghez az eljárás során. A jogi eljárás során pénzügyi és pszichológiai segítséget is kaphatnak.

A jogszabályt ezt követően még az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának hivatalosan is jóvá kell hagynia. A tagállamoknak pedig két év alatt kell átvenniük a szabályzást nemzeti jogrendjükbe.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.