Az EUB előtt perelheti az EP a Bizottságot a jogállamiság ügyében


Jogi eljárással fenyegeti az Európai Parlament az Európai Bizottságot, ha nem alkalmazzák sürgősen az úgynevezett jogállamisági mechanizmust. Az erről szóló állásfoglalást nagy többséggel fogadták el a képviselők. Az ügy jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van, ha életbe lép, Magyarország milliárdokat bukhat.


529 igen szavazattal, 148 ellenszavazat és mindössze 10 tartózkodás mellett fogadta az Európai Parlament az az állásfoglalást, amely az úgynevezett jogállamisági mechanizmus mielőbbi alkalmazását sürgeti. Az Európai Parlament értelmezése szerint ez az új rendszer már január elsején életbe lépett és be lehetne vetni azon országok ellen, amelyekben rendszerszinten sérül a jogállam, és ezért veszélyben van az uniós pénzek korrupciómentes kifizetése. A március elején tartott vitában több képviselő azt szorgalmazta, hogy Magyarország és Lengyelország esetében is indítsák meg az eljárást, ami a kifizetések felfüggesztéséhez vezethet.

A magyar kormányt rendszeresen bíráló német zöldpárti EP-képviselő, Daniel Freund a Twitteren azt írta, az Európai Parlament nagy többsége azt üzeni a bizottságnak, hogy tegye a dolgát. “Vannak eszközeik a szabályszegők megbüntetésére. Ha nem teszik ezt, bíróság elé visszük az ügyet. ”

Az Európai Bizottság korábban azzal érvelt, hogy először iránymutatást kell készíteniük a jogállami fék alkalmazásához. A parlament szerint ez a lépés fölösleges, hiszen korábban már készültek erre javaslatok. Mindenesetre június elejéig adtak haladékot a bizottság számára az új iránymutatás kidolgozására. Ha ez nem születik meg addig, az Európai Parlament beperelheti a bizottságot, ami a két uniós intézmény nyílt konfliktusát jelentheti.

A pénz beszél

A jogállami mechanizmusról egyébként tavaly decemberben egyeztek meg a tagállamok vezetői. Az eljárással felfüggeszthetik az uniós kiutalásokat abban az esetben, ha egy tagállamban rendszerszinten veszélybe kerül a költségvetés, vagy a jogállami ellenőrzőrendszer. Az unió ezért döntött az új szabály mellett, mert sok tagállam szerint az elmúlt években sikertelenül próbálták megakadályozni a jogállamiság és a demokrácia hanyatlását Magyarországon és Lengyelországban.

Fordulat a vétó után

Mindkét ország elszántan ellenezte a pénzügyek összekötését a jogállamisági elvekkel, olyannyira, hogy tavaly novemberben megvétózták az egész uniós költségvetést, benne a válságkezelésre szánt 750 milliárd eurós újjáépítési alappal. Végül a decemberi uniós csúcson megkötött alku értelmében az Európai Unió Bírósága megvizsgálja a rendszer jogszerűségét az alkalmazás előtt, ezzel Budapest és Varsó egyelőre elkerüli a szankciókat. Az Európai Parlament viszont úgy érvel, hogy a jogállamisági mechanizmus már az uniós jog részévé vált, ezért magasabb szintű, mint egy uniós csúcson született zárónyilatkozat. Éppen ezért a parlamenti logika szerint azonnal alkalmazható a szankciós rendszer.

Tiltakozik a Fidesz és a kormány

Az állásfoglalásra nemmel szavazott a függetlenek között helyet foglaló fideszes képviselőcsoport. Szerintük az Európai Parlament ismételten megtámadta az unió egységét szolgáló decemberi történelmi megállapodást. “A baloldali többség szintet lépett az Unió megosztását szolgáló ideológiai csatározásokban: megfenyegette az Európai Bizottságot és az uniós bírákra is súlyos politikai nyomást gyakorol egy folyamatban lévő ügyben” – áll a Fidesz közleményében. Külön kiemelték a momentumos Cseh Katalin szerepét az ügyben.

“A botrányos állásfoglalás egyik társszerzője a magyarországi baloldal képviselője, Cseh Katalin. A magyar baloldal ismét bebizonyította, semmilyen eszköztől sem riad vissza, hogy megpróbálja elvenni a Magyarországnak, a magyar polgároknak járó uniós forrásokat. Lelkesen támogatják, sőt oroszlánrészt vállalnak a Magyarországot politikai, ideológiai alapon elítélő európai parlamenti támadásokban. Minden energiájukat arra fordítják, hogy saját hazájuk ellen dolgozzanak.”

Cseh Katalin a Facebookon nemrég arról írt, hogy azonnal használni kell a jogállamisági mechanizmust.

“Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a járvány utáni helyreállításra szánt uniós forrásokat ne Orbán Viktor strómanjai és haverjai zsebeljék be, hanem azok valóban oda kerüljenek, ahova szánják azokat. Remélem, a parlamenti ultimátum hatni fog, a pénzköltés ellenőrzésével megbízott Bizottság pedig késlekedés nélkül érvényt szerez a jogállami rendelkezéseknek” – írta Cseh Katalin.

Az Európai Parlament meghatározó frakciói támogatták az állásfoglalást. Így tett az Európai Néppárt is, amelynek soraiból a Fidesz márciusban távozott, többek közt a jogállamisági vita miatt.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek