Az Európa Tanács lépéseket sürget az emberi jogok védelmére a mesterséges intelligenciával kapcsolatban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel a mesterséges intelligencia hamarosan az élet szinte minden területét érinteni fogja, az Európa Tanács (ET) tagállamainak konkrét lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a vonatkozó rendszerek tervezése, fejlesztése és telepítése során biztosítsák az emberi jogok védelmét – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló ET emberi jogi biztosa kedden.

Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta: a tagállamoknak használatuk előtt értékelniük kell a mesterséges intelligenciát használó rendszerek emberi jogi kockázatait és hatásait. Meg kell erősíteniük az átláthatósági garanciákat, és biztosítaniuk kell a független felügyeletet és a hozzáférést a hatékony jogorvoslathoz.

Közölte: a tagállamok részéről nincs kezdeményezés arra, hogy a mesterséges intelligenciát az emberi jogok megerősítésére használják. Mivel a mesterséges intelligencia fejlesztésének nagy részét a magánszektor irányítja, a hatóságok összességében inkább reaktív, mint proaktív megközelítést alkalmaznak az ilyen rendszerek bevezetésével kapcsolatban. A vonatkozó szabályozás késleltetésével a tagállamok azt kockáztatják, hogy elszalasztják azokat a lehetőségeket, amelyeket a mesterséges intelligencia kapacitásai kínálnak az emberi jogok védelmére, valamint a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek végrehajtása és megerősítése terén – figyelmeztetett.

Az emberi jogi biztos hangsúlyozta: a nemzeti emberi jogi struktúrák kulcsszerepet játszanak annak biztosításában, hogy a tagállamok megvédjék az emberi jogokat a mesterségesintelligencia-rendszerek tervezése és fejlesztése során.

A tagállamoknak meg kell erősíteniük a független intézmények általi felügyeletet, elő kell mozdítaniuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos átláthatóságot és a nyilvánosság tudatosságát az emberi jogokra gyakorolt hatásukkal kapcsolatban, valamint fel kell tárniuk a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az emberi jogok védelmének fokozására – tette hozzá Dunja Mijatovic.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.