Az Európai Bíróság pontosítja az uniós bíróságok hatáskörének terjedelmét


A Bíróság hatáskörrel rendelkezik az e politika területére tartozó politikai vagy stratégiai döntésekhez közvetlenül nem kapcsolódó cselekmények vagy mulasztások jogszerűségének vizsgálatára, vagy azok értelmezésére.

KS és KD, akik 1999-ben Koszovóban eltűnt vagy meggyilkolt személyek közeli családtagjai, az Európai Unió Törvényszékéhez fordultak. Az ügy az Európai Uniónak a KKBP keretében létesített koszovói polgári missziójára (Eulex) vonatkozik. A Törvényszék azzal az indokkal utasította el e keresetet, hogy nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel annak elbírálására. Fellebbezés alapján a Bíróság pontosítja, hogy az uniós bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a KKBP hatálya alá tartozó, politikai vagy stratégiai döntésekhez közvetlenül nem kapcsolódó cselekmények vagy mulasztások jogszerűségének értékelésére, vagy azok értelmezésére. Ez a helyzet többek között
az Eulex Kosovo által a személyzet kiválasztásával, illetve a felülvizsgálati vagy jogorvoslati intézkedések bevezetésével kapcsolatban hozott határozatok esetében is.

2008-ban az Európai Unió Eulex Kosovo néven polgári jogállamiság-missziót hozott létre, amelynek feladata többek között a Koszovóban lezajlott konfliktus keretében az országban 1999-ben elkövetett bűncselekmények és eltűnt vagy meggyilkolt személyek ügyének kivizsgálása. 2009-ben az Unió létrehozta az emberi jogi felülvizsgálati bizottságot, amelynek feladata, hogy kivizsgálja az Eulex Koszovó által a megbízatásának gyakorlása során elkövetett emberi jogi jogsértések miatt benyújtott panaszokat.

A KS és KD által benyújtott panaszok nyomán a felülvizsgálati bizottság 2015 novemberében és 2016 októberében több alapvető jog megsértését állapította meg. 2017 márciusában e bizottság lezárta az érintett ügyeket, és megállapította, hogy az Eulex Kosovo vezetője csak részben hajtotta végre a bizottság által neki címzett ajánlásokat.

KS szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti keresetet nyújtott be az Európai Unió Tanácsával, az Európai Bizottsággal és az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) szemben, többek között az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (EJEE) több rendelkezésének megsértése miatt. 2017 decemberében a Törvényszék megállapította, hogy nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel e kereset elbírálására.

Ezt követően KS és KD új bírósági eljárást indított a Törvényszék előtt a Tanács, a Bizottság és az EKSZ ellen. Azon kár
megtérítését kérik, amelyet álláspontjuk szerint a különösen az Eulex Kosovo misszió során folytatott vizsgálatokkal
kapcsolatos különböző cselekmények és mulasztások miatt szenvedtek el. Ezenkívül 2021 júniusában KS és KD
bizonyításfelvétel iránti kérelmet nyújtott be az Eulex Kosovo műveleti terve teljes változatának megszerzése érdekében. 2021 novemberében a Törvényszék e keresetet ugyanazon okból elutasította. A fellebbezés nyomán a Bíróság a mai napon részlegesen hatályon kívül helyezi a Törvényszék ez utóbbi végzését, és az ügyet e tekintetben visszautalja a Törvényszék elé.

A Bíróság emlékeztet arra, hogy a KKBP-nek az uniós alkotmányos keretbe való beillesztése azt jelenti, hogy az uniós jogrend alapelvei ugyanúgy alkalmazandók rá. Ezek között szerepel a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása, amelyek megkövetelik, hogy az uniós hatóságokat bírósági felülvizsgálatnak vessék alá. Kétségtelen, hogy sem a Szerződéseknek és az Európai Unió Alapjogi Chartájának a hatékony jogorvoslathoz való jogról szóló cikkei, sem pedig az alapvető jogok megsértésére való hivatkozás nem igazolja önmagában az uniós bíróságok hatáskörének megállapítását. Egyébiránt a Bíróság hatáskörének a Szerződések által a KKBP területén
előírt korlátozása nem összeegyeztethetetlen az EJEE által biztosított hatékony jogorvoslathoz való joggal, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága már elfogadta valamely állam bíróságai hatásköreinek alkotmányos korlátozását olyan aktusok tekintetében, amelyek nem választhatók el az állam nemzetközi kapcsolatainak folytatásától.

A Bíróság – a Szerződéseket különösen a hatékony jogorvoslathoz való jog és a jogállamiság elveinek fényében értelmezve – megállapítja ugyanakkor, hogy hatáskörrel rendelkezik a KKBP hatálya alá tartozó, politikai vagy stratégiai döntésekhez közvetlenül nem kapcsolódó cselekmények vagy mulasztások jogszerűségének értékelésére, vagy e cselekmények értelmezésére.

A jelen ügyben az, hogy az Eulex Kosovo misszió személyi állományt alkalmazhat, az említett misszió megbízatása végrehajtásának keretébe illeszkedő napi igazgatási aktusnak minősül. Így az Eulex Koszovó által az e misszió által alkalmazott személyzet kiválasztására vonatkozóan hozott határozatok nem kapcsolódnak közvetlenül az említett misszió által a KKBP keretében hozott politikai vagy stratégiai döntésekhez.

A Bíróság ugyanerre a következtetésre jut a felülvizsgálati bizottság előtti eljárásokban a költségmentességet előíró rendelkezések hiányát illetően. Ehhez hasonlóan, a felülvizsgálati bizottságra ruházott végrehajtási jogkörök, illetve az ugyanezen bizottság által megállapított jogsértésekre vonatkozó jogorvoslati lehetőségek hiányát illetően a Bíróság azt állapítja meg, hogy az arra vonatkozó döntés, hogy e misszió cselekményeit és mulasztásait ellenőrzési mechanizmusnak vetik-e alá, vagy sem, kizárólag a misszió adminisztratív igazgatásának egy aspektusához kapcsolódik.

Ezt követően a Bíróság szintén ugyanebben az értelemben megjegyzi, hogy mind azon korrekciós intézkedések hiánya, amelyek lehetővé tennék az alapvető jogoknak a felülvizsgálati bizottság által megállapított megsértésének orvoslását, mind KD ügye megalapozott jogi vizsgálatának hiánya egyedi intézkedések elfogadásának elmulasztására vonatkozik, és nem kapcsolódik közvetlenül a KKBP keretében hozott politikai vagy stratégiai döntésekhez.

Ezzel szemben az Eulex Kosovo rendelkezésére bocsátott eszközök és az e misszió végrehajtási megbízatásának visszavonásáról szóló határozat közvetlenül kapcsolódnak az ilyen politikai vagy stratégiai döntésekhez, így a Törvényszék nem követett el hibát, amikor a KS és KD által benyújtott kereset e részének elbírálására vonatkozóan hatáskörének hiányát állapította meg.


Kapcsolódó cikkek

2021. április 14.

A digitális társadalom olvasatai – XXI.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Az utolsó részben a sorozat összegzését tárja elénk.
2021. március 22.

A felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi kockázatai

Az adatvédelmi jogszabályok és a jelentős adatátviteli mechanizmusok közelmúltbeli érvénytelenítése ellenére a jogi szektor és nagy pénzügyi ügyfelek továbbra is folytatják a tevékenységük felhőbe költöztetését. A Legalweek cikkében elmagyarázza, hogy az adatvédelmi kockázatok miért nem akadályozzák digitális átmenetet.