Az Európai Bizottság hatékony jogi eszközökkel rendelkezik a kisebbségek védelmére
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság hatáskörén belül hatékony jogi eszközökkel rendelkezik a kisebbségek védelmére – jelentette ki Sztella Kiriákidisz uniós biztos az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén.
A biztos a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat kiadásának 30. évfordulója alkalmából elmondott beszédében hangsúlyozta: az EU az alapvető jogok erős védelmezője, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása ma fontosabb, mint valaha, mert Európában ezen a téren visszaesést lehet tapasztalni.
„A kisebbségek elleni gyűlöletkeltést, az etnikai különbözőség démonizálását néhány politikai erő eszközként használja, hogy megossza a társadalmat és saját céljait mozdítsa elő” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, az EU garantálja a megkülönböztetésmentesség jogának tiszteletben tartását az uniós jog végrehajtása során. Kiemelte, hogy az uniós roma stratégia célja valamennyi roma ember társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági integrációja, továbbá az antiszemitizmus elleni stratégia a zsidó élet előmozdítását ösztönzi.
Felhívta a figyelmet hogy a bizottság különmegbízottat nevezett ki az unión kívüli vallásszabadság előmozdítására, aki párbeszédet fog kezdeményezni a vallási megkülönböztetéstől sújtott országok nemzeti hatóságaival és az érintettekkel. Hozzátette, hogy a testület továbbá koordinátort fog kinevezni a muszlimellenesség elleni küzdelemre.
Kiriákidisz arról is beszélt, hogy a Minority Safepack nevű polgári kezdeményezésre adott válaszában a bizottság bemutatta hogyan hajtja végre a tanács számos ajánlását és más, a témát érintő politikai dokumentumot, amelyek együttesen a kisebbségek javát szolgáló jelentős intézkedéscsomagot jelentenek.
Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője, hozzászólásában elmondta: az EP kisebbségi munkacsoportjának társelnökeként továbbra is azt tapasztalja, hogy több millió uniós állampolgárt, köztük magyarok százezreit, másodrendű állampolgárként kezelnek az EU számos tagállamában. „Diszkrimináció, jogsértések sokasága, az anyanyelvhasználat korlátozása vagy hiánya ellenére az Európai Bizottság nem kíván ezen kisebbségek jogainak élharcosává válni. Így a kettős mérce áldoztatává válnak, kéréseik süket fülekre találnak” – hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint, az Európai Bizottság „laza kézmozdulattal söpörte le az asztalról” az Minority Safepack európai polgári kezdeményezést, az uniós bíróság pedig ezt ítéletében megerősítette. Gál Kinga nehezményezte azt is, hogy az EP még egy határozatot sem kívánt hozni egy ilyen komoly kérdésben, pedig nagy szükség lenne végre egy átfogó európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségvédelmi keretre.
(MTI)
