Az Európai Bizottság új stratégiát fogadott el az áldozatok jogainak megerősítésére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság az áldozatok jogairól szóló új uniós stratégiát fogadott el kedden, amellyel azt kívánja biztosítani, hogy a bűncselekmények áldozatai teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat, függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik tagállamában történt a bűneset.

Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az EU egyben az egyenlő jogérvényesülés szövetsége is, és célja az, hogy biztosítsa az bűncselekmények áldozatai számára a szükséges támogatást és védelmet, továbbá az igazságszolgáltatáshoz történő, megkülönböztetéstől mentes hozzáférést.

Vera Jourova európai értékekért és átláthatóságért felelős biztos szerint az EU-nak már létezik egy olyan szilárd szabályozási rendszere, amely garantálja az áldozatok jogait, de ennek tagállami érvényesülése – a gyakorlatban – még hagy kívánnivalót maga után. Felhívta a figyelmet, hogy 2017-ben, mintegy 15 millió ember vált súlyos bűncselekmény, például emberölés, pedofília vagy emberrablás áldozatává az Európai Unióban.

Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett rendelkezések következtében felerősödtek a nemi alapú erőszakhoz, az LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transz- és interszexuális) személyek iránti gyűlölethez, illetve a rasszizmushoz kapcsolódó bűncselekmények. Emlékezettet arra is, hogy jelenleg 21 tagország ellen folyik kötelezettszegési eljárás e tekintetben.

„Mozgósítanunk kell a tagállamokat az áldozatok jogaira vonatkozó uniós szabályok maradéktalan végrehajtása érdekében, kifogások és kompromisszumok nélkül” – fogalmazott.
A stratégia lényegi eleme az érvényben lévő szabályok felülvizsgálata, amelyre vonatkozólag a bizottság 2022-ig szigorítási javaslatokat fog előterjeszteni. A cselekvésterv továbbá meg kívánja erősíteni, és hatékonyabbá tenni az áldozatokkal való kommunikációt, és biztonságosabb környezetet kíván biztosítani számukra a bűncselekmények bejelentéséhez. További célja, hogy javítsa a legkiszolgáltatottabb áldozatok fizikai védelmét, a gyermekek, illetve családok, és az LMBTI személyek számára tagállamokban kialakított befogadó otthonokkal, védett házakkal.

A tervezet szerint, a bizottság emellett az összes érintett szereplőt összefogó, a sértettek jogérvényesülésével foglalkozó platformot hozna létre, illetve kötelezné a tagállamokat nemzeti áldozatjogi stratégia kidolgozására.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.