Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Európai Unió Strasbourgban letétbe helyezte a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló hivatalos dokumentumot – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szerdán.
A közlemény szerint az okiratot Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa helyezte letétbe az Európa Tanács székházában Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkárának jelenlétében.
Az Európa Tanács a közleményben kiemelte: az Európai Unió csatlakozása megerősíti az egyezmény központi szerepét és fontosságát. Csatlakozásával az EU fontos eszközzé válik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak leküzdésében – írták.
A közlemény Helena Dallit is idézte, aki úgy fogalmazott: „ahhoz, hogy egy igazságos és egyenlő Európai Unióban élhessünk, a nőknek és a lányoknak képesnek kell lenniük arra, hogy félelemtől, erőszaktól és mindennapi bizonytalanságtól mentesen éljenek”.
Az isztambuli egyezmény ratifikálásával az EU biztosítja, hogy a büntetőjogi normák vonatkozzanak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelem eseteire is. A csatlakozás üzenete az, hogy az erőszak ezen formáinak büntethetőségének szavatolása prioritást élvez az EU számára – tette hozzá az uniós biztos.
Marija Pejcinovic Buric emlékeztetett: az Európa Tanácshoz tartozó országok állam-, illetve kormányfőinek májusi csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat megerősítette a szervezet szerepét a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemben. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy azok az EU-tagállamok, amelyek még nem lettek részes államai az egyezménynek, szintén csatlakozni fognak.
Az Európai Unió csatlakozása október 1-jén lép hatályba – közölték.
Az egyezményt – amely 2014. augusztus 1-jén lépett életbe – 2019 márciusáig 45 ország és az Európai Unió írta alá. 2012. március 12-én Törökország ratifikálta elsőként, és példáját 2013-2022 között 37 ország – Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Georgia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna – követte. Az egyezményt szervezetként ez idáig az Európai Unió ratifikálta.
Az Európai Bizottság már 2015 októberében arra a következtetésre jutott, hogy az EU-nak az egyezményhez való csatlakozása koherens uniós szintű keretet hozna létre a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemhez, javítaná a megelőzést, valamint jobb védelmet és támogatást biztosítana az erőszak áldozatává vált nők és gyermekek számára. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben megerősítette, hogy az EU minősített többségi szavazással ratifikálhatja az egyezményt. A EU Tanácsa június elsején hagyta jóvá, hogy az unió csatlakozzon az isztambuli egyezményhez.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
