Az ombudsman javaslatokat tett az érettségi ügyében Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2020-as érettségi vizsgák megtartásával összefüggésben a köznevelésért felelős államtitkárhoz fordult az alapvető jogok biztosa, aki javaslatokat fogalmazott meg többek között a biztonságos lebonyolítással kapcsolatban.

A Kormány 2020. április 16-án kiadott rendeletében döntött a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről.

Az ombudsman megfontolásra javasolta, hogy a távolságtartási szabályt az érettségi teljes folyamata alatt biztosítsák, a vizsgázók száma pedig egy teremben inkább kevesebb legyen, mint tíz fő. Egyben szorgalmazta egy részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet vagy módszertani ajánlás mielőbbi kiadását.

Az alapvető jogok biztosa egyúttal kérte azon tárgyi feltételeknek a megteremtését, amelyek biztosítják a vizsgázók és a vizsgáztatásban részt vevő pedagógusok számára a kockázat mérséklését, a megfelelő védelmet.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy az emelt szintű érettségire jelentkező vizsgázónak megfelelő időben és pontos értesítést kell kapnia a vizsgára kijelölt intézményről és annak elérhetőségéről.

Az ombudsman végül – a szaktárca ilyen irányú kommunikációjával összhangban – ugyancsak megfontolásra javasolta egy olyan alternatív terv kidolgozását, amely az érettségi vizsgák esetleges elhalasztásával kapcsolatos megoldást tartalmazza.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.