Az önálló zálogjogot indokolták


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint önálló zálogjogot csak ingatlanon lehet érvényesíteni, és a jogosulti oldalon csak pénzügyi intézmény állhat – hívta fel a figyelmet az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a 13. Magyar Jogászgyűlésen.


Bodzási Balázs a polgári jogi szekcióban tartott előadásában kiemelte: az önálló zálogjog újbóli bevezetésével nem a régi Ptk. rendelkezése tér vissza; az új szabályozás amellett, hogy kimondja, hogy csak pénzügyi intézmény érvényesíthet önálló zálogjogot ingatlanon, több korábbi problémát, például a kétszeres teljesítés kockázatát is orvosolja.

Elmondta azt is, hogy az új Ptk. ismét elismeri a fiduciárius biztosítékokat – vagyis azokat a jogügyleteket, ahol a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog, illetve követelés biztosítéki szerepet tölt be -, ám csak vállalkozások körében. Fogyasztókkal kötött vagy fogyasztók egymással kötött ügyleteiben azonban erre nincs lehetőség – tette hozzá, jelezve: a fiduciárius biztosítékokat a felszámolási eljárás során úgy kell megítélni, mint az ugyanilyen, nem biztosítéki célú ügyleteket.

 

A helyettes államtitkár kitért arra: a magyar gazdaság hitelintézeti központú, a tőkepiaci finanszírozás másodlagos, inkább csak a nagyvállalatokra jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a bankok hitelezési aktivitása meghatározó a gazdaság számára. Mint mondta, különösen a kis- és középvállalkozói szektor hitelezése kritikus, itt a pénzügyi rendszerben mutatkozó zavarok közvetlenül csapódnak le.

Véleménye szerint a jogi szabályozásnak figyelemmel kell lennie arra is, hogy a nagyvállalati és a kkv-szektor nem ugyanolyan típusú hiteleket vesz igénybe, de szintén mások az egyéni vállalkozók és a mezőgazdaságban dolgozók igényei is.

Bodzási Balázs elmondta azt is, hogy a magyar jelzáloglevél-piacon korábban csak két-három bank tevékenykedett, azonban a számuk mára a duplájára emelkedett. Ez azért is fontos, hogy a lakosság is hozzájuthasson a jelzáloglevelekhez – tette hozzá.

(MTI)

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.