Az online bevásárlás akadálymentesítéséért pereltek, sikerrel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság elutasította egy áruházlánc keresetét, amelyet az az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) – mint az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogutódja – által hozott egyik határozattal szemben nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre, olvasható a törvényszék Jogászvilághoz eljuttatott közleményében.

A támadott határozatban az alperes AJBH megállapította, hogy az alapeljárást megindító – ún. érdekelt – magánszeméllyel szemben a felperes áruházlánc megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal,
hogy a látássérült személyek számára nem tette egyenlő eséllyel hozzáférhetővé az online bevásárlást. A magánszemély azt sérelmezte, hogy az áruházlánc az általa nyújtott közszolgáltatás során nem teremtette meg a képernyőolvasó szoftver használatának lehetőségét.

A törvényszéken folyó közigazgatási per tárgya az alperesi határozat jogszerűségének elbírálása volt a keresetben felhozott érvek alapján. A felperes a határozat megsemmisítését kérte, álláspontja szerint ugyanis az áruház nem minősül közszolgáltatónak. Mivel nem lát el állami vagy önkormányzati
feladatokat, ezért nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége a honlap akadálymentesítésére.

A törvényszék a felperes keresetét – mint megalapozatlant – elutasította. Döntésében hangsúlyozta, hogy a létfenntartáshoz szükséges alapvető élelmiszerek biztosítása a közellátás fogalma alá tartozik, hiszen az élelmiszerellátás biztosítása minden társadalom működésének alapvető feltétele. A jogalkotói célt figyelembe véve a törvényszék megállapította, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pontjának fe) alpontja a magánszféra egyes szolgáltatásaira is kiterjesztette a közszolgáltatások körét. Lásd: „4. § E törvény alkalmazásában {…} f) közszolgáltatás: {…} fe) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható {…}.” A hivatkozott jogszabály alapján tehát a felperes közszolgáltatást nyújt, amelynek során köteles az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására.

A fentiekre tekintettel a Fővárosi Törvényszék szerint az alperes jogszerűen állapította meg a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megvalósulását, továbbá jogszerűen kötelezte a felperest a jogsértő állapot megszüntetésére.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.