Az ügyben tanúként kihallgatott védő az eljárás későbbi szakaszában sem járhat el védőként


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eljárásban tanúként részt vett védőt az eljárásból ki kell zárni, ez alól csak azt a kivételt engedi a törvény, ha tanúként nem volt kihallgatható vagy a tanúvallomást megtagadta.

Az alapügy

A kerületi bíróság nyomozási bírája a védőt kizárta a büntetőeljárásból, mivel a védőt az ügyben tanúként kihallgatták, az ügyben „tanúként vett részt”, így a Be. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügyben nem járhat el védőként.

A védő fellebbezése alapján eljárt törvényszék a kizáró végzést hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a védő által tanúként előadottak nem tartalmaztak értékelhető adatot az ügyben, ezért csak formálisan volt tanú, tartalmilag nem.

A törvényszék véglegessé váló végzésével szemben a legfőbb ügyész terjesztett elő jogorvoslatot a törvényesség érdekében, amelyben annak megállapítását kérte a Kúriától, hogy a hatályon kívül helyező végzés törvénysértő, a nyomozási bíró döntése volt a helyes. Az eljárásban tanúként részt vett védőt az eljárásból ki kell zárni, ez alól csak azt a kivételt engedi a törvény, ha tanúként nem volt kihallgatható vagy a tanúvallomást megtagadta. Jelen ügyben a védői titoktartás körén kívül a védő vallomást tett, a vallomása tartalma, jelentősége e körben közömbös, már csak azért is, mert annak jelentősége a későbbi adatok tükrében változhat.

A Kúria döntése

A Kúria egyetértett az indítvánnyal és megállapította, hogy a törvényszék végzése törvénysértő. Indokolásában kifejtette, hogy tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása „lehet” [Be. 168. § (1) bekezdés]. Az ügyben ez fennállt, a tanú az emberölés áldozatával a halála előtti napon beszélt. A védő tanúként „vett részt” az ügyben, őt a nyomozó hatóság tanúként megidézte, vallomást tett a védői titok körébe nem tartozó tényekre, így a későbbi áldozattal való beszélgetésre nézve is. A törvény értelmében kihallgatható volt tehát és a tanúvallomást nem is tagadhatta meg. A tanúvallomás tartalmának nincs jelentősége, a döntő a tanúként való részvétel, amely a törvényi szabályozás szerint a védői szereppel összeférhetetlen.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.