Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eljárásban tanúként részt vett védőt az eljárásból ki kell zárni, ez alól csak azt a kivételt engedi a törvény, ha tanúként nem volt kihallgatható vagy a tanúvallomást megtagadta.
Az alapügy
A kerületi bíróság nyomozási bírája a védőt kizárta a büntetőeljárásból, mivel a védőt az ügyben tanúként kihallgatták, az ügyben „tanúként vett részt”, így a Be. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügyben nem járhat el védőként.
A védő fellebbezése alapján eljárt törvényszék a kizáró végzést hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a védő által tanúként előadottak nem tartalmaztak értékelhető adatot az ügyben, ezért csak formálisan volt tanú, tartalmilag nem.
A törvényszék véglegessé váló végzésével szemben a legfőbb ügyész terjesztett elő jogorvoslatot a törvényesség érdekében, amelyben annak megállapítását kérte a Kúriától, hogy a hatályon kívül helyező végzés törvénysértő, a nyomozási bíró döntése volt a helyes. Az eljárásban tanúként részt vett védőt az eljárásból ki kell zárni, ez alól csak azt a kivételt engedi a törvény, ha tanúként nem volt kihallgatható vagy a tanúvallomást megtagadta. Jelen ügyben a védői titoktartás körén kívül a védő vallomást tett, a vallomása tartalma, jelentősége e körben közömbös, már csak azért is, mert annak jelentősége a későbbi adatok tükrében változhat.
A Kúria döntése
A Kúria egyetértett az indítvánnyal és megállapította, hogy a törvényszék végzése törvénysértő. Indokolásában kifejtette, hogy tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása „lehet” [Be. 168. § (1) bekezdés]. Az ügyben ez fennállt, a tanú az emberölés áldozatával a halála előtti napon beszélt. A védő tanúként „vett részt” az ügyben, őt a nyomozó hatóság tanúként megidézte, vallomást tett a védői titok körébe nem tartozó tényekre, így a későbbi áldozattal való beszélgetésre nézve is. A törvény értelmében kihallgatható volt tehát és a tanúvallomást nem is tagadhatta meg. A tanúvallomás tartalmának nincs jelentősége, a döntő a tanúként való részvétel, amely a törvényi szabályozás szerint a védői szereppel összeférhetetlen.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!