Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Btk. minden eddiginél szigorúbban bünteti a szexuális erőszakot, mivel a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett mindenféle erőszakos szexuális magatartást minősített esetként bünteti.
Ugyanígy büntetendő a 12. életévét be nem töltött személy sérelmére beleegyezésével létesített bármiféle szexuális cselekmény.
A 12. és 14. életév közötti személyek beleegyezésének felnőttkorú (18. életévét betöltött) elkövető esetén nincs jelentősége, esetükben a szexuális visszaélés bűncselekmény valósul meg.
A 14. és 18. életév közötti elkövetők szexuális erőszak miatt felelnek, ha a sértett 12. éven aluli, és beleegyezett a szexuális cselekménybe.
A 12. és 18. év közötti személyek között megszűnt a korábban megrontásnak nevezett bűncselekmény, amely a beleegyezésükkel megvalósuló szexuális cselekményt büntette.
A szexuális erőszak körébe tartozó szexuális magatartások körét az új Btk. kibővítette, ezért van jelentősége ebben az életkorban a beleegyezésnek.
Megjegyzendő, hogy az új Btk. megalkotása során ezt a változtatást senki nem kifogásolta, az igazságszolgáltatási szervek a tervezettel egyetértettek.
(Forrás: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
