Az új Pp. nemzetközi kitekintéssel
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2018. január 1-jén hatályba lévő új polgári perrendtartás lényegi pontjait, legfontosabb újításait fejtette ki előadásában Dr. Novák Zoltán, a TaylorWessing ügyvédi iroda munkatársa, kitérve az angolszász országok gyakorlatára is.
Kétosztatú perszerkezet
A jelenleg hatályos Pp. a szocializmus időszakára próbálta modellezni a perrendtartást, tulajdonképpen leegyszerűsítette a régi, 1911. évi 1. törvénycikkel bevezetett polgári perrendtartást, a kétosztatú pervitelt pedig eltörölte. Ezt a kétosztatúságot hozza vissza most az új Pp.
Az új Pp. szükségességét leginkább az eljárások elhúzódása indokolja. A jelenleg hatályos törvény alapelvi rendelkezési között szerepel az eljárás szóbelisége, ennek ellenére a gyakorlat azt mutatja, hogy egy per szinte csak írásban zajlik, a felek ún. előkészítő irat útján terjesztik a bíróság elé álláspontjukat. Az előkészítő iratok előterjesztésének, új tények és bizonyítékok előadásának azonban nincs időbeli és mennyiségi korlátja, ezért történhet meg, hogy egy per évekig elhúzódik. Például, ha a fél három évvel a per megindulása után kíván előadni valamit, akkor azt a mai perrend alapján megteheti.
Az Egyesült Államokban ezzel szemben például úgy működik a rendszer, hogy minden beadványhoz tartozik egy ellenkérelem, melyre a másik fél kizárólag egyszer reagálhat és ez után a bíróság mindig dönt.
Új Pp. a fentiek miatt visszahozta a kétosztatú pervitelt, de eltérő formában. A jogalkotó célja, hogy legyen a pernek egy előkészítő szakasza, melynek során a felek minden lényeges tényt, indokot és érdemi bizonyítékot előterjesztenek. Ezt nevezték el perfelvételi szaknak. 1952 előtt a perfelvételi szak sokkal szűkebb volt, csak azt vizsgálták, hogy egyáltalán van-e lehetőség lefolytatni a pert. Az új Pp. szerint viszont az érdemi bizonyítékokat is elő kell terjeszteni már ebben a szakaszban és elméletileg az érdemi tárgyalási szakban, mely a második szakasz, a bíróság az indítványozott bizonyítás, a felek által megtett nyilatkozatok, állítások alapján folytatja le a bizonyítást.
Ami még fontos a jogviták gyorsabb lezárása szempontjából, hogy ugyancsak a perfelvételi szakban van lehetőség a kereset módosítására és ellenkérelemre. Az új törvény szerint továbbá a perfelvételi szakaszt írásban kell lefolytatni.
Jelenleg még kérdéses a fenti perjogi koncepció működése és hatékonysága a gyakorlatban, mivel a törvény nem szab meg fix határidőt az előkészítő szak lezárására. A bíróságnak mindig lehetősége van arra, hogy elhalassza a perfelvételi tárgyalást. Ugyanakkor végső szankcióként van pénzbírság, mely szerint, ha a felek túl későn teszik meg a bizonyítási indítványaikat, akkor bíróság sújthatja őket a pénzbírsággal.
Az új Pp. megőrzi a régi törvény hatásköri szabályait azzal az eltéréssel, hogy törvényszékek lesznek az általános hatáskörű bíróságok. A törvényszékek előtt kötelező lesz a jogi képviselet.
Bizonyítási eljárás
A bizonyítás körében van néhány változás, ezek közül a legfontosabb a szakértői bizonyítást érinti, de mindenekelőtt fontos említést tenni a bizonyítási szükséghelyzetről is. Olyan helyzeteket próbál ezzel szabályozni a jogalkotó, amikor a fél tudja, hogy igénye lenne a másik féllel szemben, perelni is akar, azonban minden bizonyíték, ami az igényét megalapozná, a másik félnél van. Ebben az esetben az új Pp. kimondja, hogy amennyiben kizárólag az ellenérdekelt fél rendelkezik ezekkel az adatokkal és azokat felszólítás ellenére sem adja ki, akkor a bíróság elfogadhatja a fél tényállítását valósnak, tehát az iratok kiadásának megtagadását a másik fél hátrányára értékeli.
Az angolszász jogrendszerben léteznek ún. discovery típusú eljárások, melynél az eljárás első részében a felek kicserélnek minden birtokukban lévő dokumentumot. Ezt nagyon szigorúan veszik, azonban költségessé teszi az eljárást.
Szakértői bizonyítás
A magyar peres eljárásban a szakértőnek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak. A régi Pp-re alapított bírósági gyakorlat szerint, ha szakkérdés merül fel, akkor a bíróság kirendel egy szakértőt és a véleményét legtöbb esetben maradéktalanul el is fogadja. Ezen a helyzeten az új Pp. úgy változtatott, hogy a magánszakértőt intézményesítette.
Ismét egy kis kitekintést téve az angolszász országokra, azt láthatjuk, hogy az Egyesült Államokban például nem rendel ki a bíróság szakértőt. Ha felmerül egy kérdés, mindkét fél bérel egy szakértőt, mindkét fél benyújt egy szakértői véleményt, melyek alapján a bíróság dönt.
Az új Pp. bevezette tehát a magánszakértőt, ami azt jelenti, hogy ha szakkérdést kell megvizsgálni, akkor a fél eldöntheti, hogy bíróságtól kéri igazságügyi szakértő kirendelését, vagy magánszakértői véleménnyel kívánja alátámasztani álláspontját. Ugyanakkor, ha a fél kéri, hogy a bíróság rendeljen ki szakértőt, akkor később már nincs lehetősége magánszakértő igénybe vételére, akkor sem, ha a szakértői vélemény nem a fél álláspontját támasztja alá. Ez már abba az irányba mutat, hogy mindkét fél a magánszakértő felkérésében legyen érdekelt. Az új Pp. szerint azonban nem fogadható el az a magánszakértői vélemény, amely aggályos. Aggályosnak kell tekinteni az olyan szakértői véleményt, amely formai okok miatt nem megfelelő, illetve azt is aggályosnak tartja a törvény, ha két magánszakértői vélemény ellentmondásban áll egymással. Előfordulhat tehát, hogy bár mindkét szakértői vélemény jól levezethető szakmai alapokon nyugszik, mégis ellentétesek egymással és ezáltal nem használható fel, vagyis a felek szakvélemény nélkül maradhatnak.
Társult per
A jelenlegi Pp. szerint is van lehetőség csoportos perlésre. Ilyen például a közérdekű per, ezekben a perekben azonban az érdekelteknek nem kell perben állniuk.
A társult per esetében az érintettek felperesek lesznek, akik kiválasztanak maguk közül egy reprezentatív felperest, aki képviseli őket a bíróság előtt. Ez a perlési forma azokban az esetekben lehet hatékony, amikor egy jogsérelem sok embert érint, azonban egyedül nem érné meg perelni.
Perorvoslatok felülvizsgálat
A jogalkotó csökkenteni kívánta azoknak az eseteknek a számát, amikor a másodfokú bíróság visszaküldi elsőfokra az ügyet. Ez szintén gyakran okozza a per elhúzódását, mivel az ismételt elsőfokú eljárásban meghozott döntéssel szemben, újra lehet fellebbezést előterjeszteni. Az új Pp. ezt úgy kívánja megszüntetni, hogy nagyobb teret ad a másodfokú bíróságnak a bizonyítás lefolytatására, hogy ne kelljen az ügyet a jelenlegi gyakorlat szerint automatikusan visszaküldeni.
A felülvizsgálati eljárás jelenleg harmadfokú perorvoslatban van, mely elméletileg egy rendkívüli perorvoslat. Ennek ellenére szinte minden ügyben meg lehet indítani jogszabálysértésre hivatkozással. Az új Pp. szerint, ha a pertárgyérték nem éri el az ötmillió forintot, akkor nem lehet felülvizsgálatot kérni, kivéve, ha a Kúria úgy ítéli meg, hogy a jelentős társadalmi érdek, vagy jogegységi döntés miatt szükséges a felülvizsgálat.
