Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hollandiai menekülttáborokban élő gyerekek helyzete válságos, a kormány nem gondoskodik róluk megfelelően – jelentette a Dutchnews hírportál hétfőn az ENSZ Gyermekalapjának (Unicef) hollandiai ügynökségének jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint, a táborokban élő mintegy 2000 menekült gyermek fejlődése sérül ott tartózkodásuk folyamán: a gyermekek gyakran sátrakban vagy túlzsúfolt sportcsarnokokban húzódnak meg, amelyek nem felelnek meg a kiskorú menekültek elhelyezésére vonatkozó minimumkövetelményeknek. Hiányoznak az alapvető szolgáltatások, nincs számukra elérhető pszichológiai és szociális segítségnyújtás sem.
„Ezeknek a gyerekeknek joguk van olyan helyen élni, ahol biztonságban és védve érzik magukat, a holland kormánynak pedig jogi kötelessége ezt biztosítani” – idézte a hírportál Suzanne Laszlot, az ügynökség igazgatóját. Véleménye szerint, a kormány sorsukra hagyja a gyermekeket, akiknek pedig elsőbbséget kellene élvezniük az elhelyezés során, például kislétszámú központokba kellene költöztetni őket, ahol van lehetősége arra, hogy „igazán gyermekek lehessenek”. Hozzátette, hogy a megpróbáltatások iskolai tanulmányaikra is negatív hatással vannak, amellett hogy károsítják mentális fejlődésüket.
Múlt hónapban Margrite Kalverboer holland gyermekjogi biztos is felhívta a figyelmet a kiskorú menekültek elfogadhatatlan életkörülményeire a holland menekülttáborokban. Mint mondta, a menekültközpontban azzal szembesült, hogy az ott tartózkodó gyerekeket mentálisan elhanyagolják, ami további traumákhoz vezethet, és súlyosbítja helyzetüket.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!