Az uniós bíróság továbbra is szankcionálja a Hamászt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Bírósága szerint az uniós törvényszéknek korábbi ítéletével nem kellett volna megsemmisítenie a Hamász jegyzékben tartását azzal az indokkal, hogy hiányoztak a hitelesítő aláírások a határozat indokolásáról.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Tanácsa közös álláspontot és egy rendeletet fogadott el 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. Az intézkedések elrendelték a terrorista cselekményekben való részvétellel gyanúsítható, és a tanács által elfogadott, illetve rendszeresen naprakésszé tett listára felvett emberek, csoportok és szervezetek vagyonának befagyasztását. A tanács egy határozatot is elfogadott, amellyel a Hamászt felvette a listára, a szervezet szerepeltetetését a későbbiekben 2014-ben és 2017-ben is meghosszabbította.

Az uniós törvényszék 2018 decemberében elutasította azt a keresetet, amelyet a Hamász nyújtott be terrorista cselekményekben részt vevő egyének és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztására vonatkozó uniós határozatok ellen. Véleménye szerint a tanácsi határozatok indokoltan tartják szem előtt a nemzetközi békére és biztonságra veszélyt jelentő terrorcselekmények és fenyegetettség elleni küzdelemre irányuló célokat. A 2019 szeptemberében hozott ítéletében a törvényszék azonban megsemmisítette az Európai Unió Tanácsának határozatát, amely továbbra is szerepeltette a Hamászt a jegyzéken, indoklása szerint ugyanis a tanácsi határozatok indoklását tartalmazó mellékletekről hiányoztak az aláírások a szükséges hitelesítéshez.

Az uniós bíróság kedden kihirdetett ítéletében megerősítette a Hamász szerepeltetését az EU szankciós listáján. Ezzel hatályon kívül helyezte a törvényszék korábbi ítéletét: Megállapítása szerint a törvényszék ugyanis tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Hamásznak a megtámadott jegyzékeken való további szerepetetésének határozatai mellett az indokolásait is az Európai Unió Tanácsának elnökének és főtitkárának aláírásával kellett volna ellátni.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Médiatanács: nem terjesztett LMBTQ-propagandát a TV2

Újabb rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárásban hirdetett nyertest a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa november 19-i ülésén, amelyen azt is megállapította, hogy a Sztárban sztár All stars egyes, nézők által kifogásolt epizódjai nem voltak jogsértőek. A testület tájékoztatást kapott arról is, hogy a Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyar RTL Televízió Zrt. Médiatanáccsal szembeni keresetét egy eljárás felfüggesztése iránt induló eljárásban.

2024. november 20.

NEM OKÉ – Összefogás az iskolai zaklatás ellen

A NEM OKÉ kampány célja, hogy az iskolai bántalmazást át- és túlélők trauma- és gyógyulásbeszámolóinak segítségével reményt adjon a jelenleg érintetteknek. A WMN-hez érkezett történetekből, a ma már felnőtt érintettek írásaiból is jól látszik, hogy a gyerekkorban átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul.

2024. november 20.

A MÜK nem ért egyet a kirendelési díjak tervezett finanszírozási módjával

A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját. Ez a koncepció a megbízotti közösségtől önfinanszírozást várna el a jogszabályban meghatározott, állam által megelőlegezendő és a bűnügyi költségek között behajtandó kirendelési díj tisztességes mértékű finanszírozásához – mondta Havasi Dezső, a MÜK elnöke a Kúria Dísztermében megrendezett Ügyvédek Napján.