Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió Bírósága szerint az uniós törvényszéknek korábbi ítéletével nem kellett volna megsemmisítenie a Hamász jegyzékben tartását azzal az indokkal, hogy hiányoztak a hitelesítő aláírások a határozat indokolásáról.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Tanácsa közös álláspontot és egy rendeletet fogadott el 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. Az intézkedések elrendelték a terrorista cselekményekben való részvétellel gyanúsítható, és a tanács által elfogadott, illetve rendszeresen naprakésszé tett listára felvett emberek, csoportok és szervezetek vagyonának befagyasztását. A tanács egy határozatot is elfogadott, amellyel a Hamászt felvette a listára, a szervezet szerepeltetetését a későbbiekben 2014-ben és 2017-ben is meghosszabbította.
Az uniós törvényszék 2018 decemberében elutasította azt a keresetet, amelyet a Hamász nyújtott be terrorista cselekményekben részt vevő egyének és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztására vonatkozó uniós határozatok ellen. Véleménye szerint a tanácsi határozatok indokoltan tartják szem előtt a nemzetközi békére és biztonságra veszélyt jelentő terrorcselekmények és fenyegetettség elleni küzdelemre irányuló célokat. A 2019 szeptemberében hozott ítéletében a törvényszék azonban megsemmisítette az Európai Unió Tanácsának határozatát, amely továbbra is szerepeltette a Hamászt a jegyzéken, indoklása szerint ugyanis a tanácsi határozatok indoklását tartalmazó mellékletekről hiányoztak az aláírások a szükséges hitelesítéshez.
Az uniós bíróság kedden kihirdetett ítéletében megerősítette a Hamász szerepeltetését az EU szankciós listáján. Ezzel hatályon kívül helyezte a törvényszék korábbi ítéletét: Megállapítása szerint a törvényszék ugyanis tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Hamásznak a megtámadott jegyzékeken való további szerepetetésének határozatai mellett az indokolásait is az Európai Unió Tanácsának elnökének és főtitkárának aláírásával kellett volna ellátni.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
