Az uniós igazságügyi rendszerek korszerűsítése Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Új kezdeményezéscsomag az igazságügyi rendszerek digitalizálásának felgyorsítása és az igazságügyi szakemberek képzésének támogatása érdekében.
„Az Európai Bizottság a mai napon az uniós igazságügyi rendszerek korszerűsítésére irányuló kezdeményezéscsomagot fogadott el. Az új csomag két fő pillére az igazságügyi digitalizációról szóló közlemény és az európai igazságügyi képzésre vonatkozó új stratégia. A digitális igazságügyi eszköztár célja, hogy további támogatást nyújtson a tagállamoknak ahhoz, hogy nemzeti igazságügyi rendszereiket átvezessék a digitális korba, és javítsa a határokon átnyúló uniós igazságügyi együttműködést az illetékes hatóságok között. Ami az európai igazságügyi képzést illeti, a Bizottság a XXI. század kihívásaira, például a digitalizációra készíti fel a bírákat, ügyészeket és igazságügyi szakembereket. A képzés célja emellett a jogállamiságon, az alapvető jogokon és a kölcsönös bizalmon alapuló közös európai igazságügyi kultúra ösztönzése.
November 23-án a Parlament szintén két javaslatot fogadott el, amelyek célja az EU igazságszolgáltatási rendszereinek korszerűsítése. A javaslatok segítenek csökkenteni a késéseket, növelni a jogbiztonságot, és olcsóbbá és felhasználóbarátabbá tenni a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz.
Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az igazságügyi rendszereknek lépést kell tartaniuk a digitális átalakulással, és meg kell felelniük a polgárok elvárásainak. Mivel a nemzeti bíróságok egyben uniós bíróságok is, határozottan támogatjuk az igazságügyi rendszerek digitalizálásának ezen új megközelítését. Javulni fog ezáltal az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térségben történő együttműködés, valamint a belső piac működése is.
Didier Reynders, jogérvényesülési biztos a következőket nyilatkozta: „A bíráknak, ügyvédeknek, ügyészeknek – mindenkinek, aki az igazságszolgáltatás területén dolgozik –, meg kell felelniük a XXI. század kihívásainak. Nem szabad megfeledkezünk a mesterséges intelligencia vadonatúj világáról sem, amelynek lehetőségeit az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett kell feltárnunk. A jelenlegi Covid19-válság kérlelhetetlenül emlékeztet minket arra, hogy az igazságszolgáltatás gyors digitális átállására van szükség. Bizonyossággal mondhatom, hogy a ma elfogadott csomag mind a polgárok, mind a vállalkozások számára meg fogja könnyíteni az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést az Unió egész területén, nemcsak a hagyományos módon, hanem online is.”
Az uniós igazságügyi rendszerek digitalizációja
A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy fel kell gyorsítani a digitális átállást az igazságügyben. Nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozásoknak és a polgároknak online, az otthoni laptopjukról is hozzá kell férniük az igazságszolgáltatáshoz. A mai napon közzétett, az EU-n belüli igazságügyi digitalizációról szóló közlemény olyan eszköztárat biztosít, amely az arányosság és a szubszidiaritás elvével összhangban előmozdítja a digitális eszközök használatát a tagállamokban. Íme a ma bemutatott eszközök közül négy:
- A digitális technológia mint alapértelmezett lehetőség a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés során: Ma számos bírósági eljárás – köztük határokon átnyúló eljárások is – még mindig papíralapúan és postai úton zajlik. Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot fog kidolgozni a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eljárások digitalizálására. A javaslat elfogadásának tervezett időpontja 2021 vége.
- Küzdelem a határokon átnyúló bűnözés ellen: Naprakésszé kell tenni az Eurojust ügykezelési rendszerét, amely lehetővé teszi az ügynökség számára a különböző esetek keresztellenőrzését a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények – köztük a terrorizmus – elleni uniós küzdelem koordinálása érdekében. Emellett az Europol mandátumának módosítása révén „van találat/nincs találat” jellegű összekapcsolásra lesz lehetőség az Európai Ügyészség és az Europol között. Az ügykezelési rendszereik közötti, „van találat/nincs találat” jellegű összekapcsolásnak köszönhetően az Eurojust, az Europol és az Európai Ügyészség értesülni fog a folyamatban lévő nyomozásokról és büntetőeljárásokról. Emellett 2021-ben a Bizottság jogalkotási kezdeményezést fog előterjeszteni a határokon átnyúló, terrorizmussal kapcsolatos ügyekre vonatkozó digitális információcsere, valamint a közös nyomozócsoportok együttműködési platformjának létrehozása tárgyában.
- Könnyebb hozzáférés az információkhoz: Az elektronikus adatbázisokban könnyű keresni, minimálisra csökkentik a felhasználók költségeit, és ellenállók a válságokkal szemben. Ezért a tagállamoknak törekedniük kell nyilvántartásaik digitalizálására, és a cél azok összekapcsolása kell, hogy legyen.
- A határokon átnyúló együttműködés informatikai eszközei: A polgári, kereskedelmi és büntetőjogi eljárások terén folytatott, határokon átnyúló biztonságos együttműködés fő eszköze az e-CODEX (az internetes adatcserén alapuló e-igazságügyi kommunikáció). Eddig csak néhány tagállam kezdte el használni az e-CODEX-et. A mai jogalkotási javaslat elfogadásával a Bizottság arra törekszik, hogy az e-CODEX használata a határokon átnyúló igazságügyi eljárások során a biztonságos digitális kommunikáció aranyszabványává váljon valamennyi tagállamban. 2023. július 1-jével a Bizottság ezt rendszert az eu-LISA ügynökségre bízza rá. Egy másik digitális eszköz az eEDES (az elektronikus bizonyítékok digitális cseréjére szolgáló rendszer), amelyet egyes tagállamok az európai nyomozási határozatoknak, a kölcsönös jogsegély iránti megkereséseknek és a kapcsolódó bizonyítékoknak a postai helyett digitális formátumban történő gyors és biztonságos cseréjére használnak. A ma elfogadott jogalkotási javaslattal a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kapcsolódjanak az eEDES-hez. Ezek az informatikai eszközök korszerűsítik az uniós igazságügyi rendszereket, és valódi európai hozzáadott értéket teremtenek.
Ezek az intézkedések az EU válaszintézkedéseit jelentik arra az igényre, hogy tovább digitalizáljuk igazságszolgáltatási rendszereinket. Finanszírozásuk a következő többéves pénzügyi keret (2021-2027) és a NextGenerationEU eszköz keretében rendelkezésre álló mechanizmusokból fog történni.
A távközlési technológiák segítségével a bizonyítékok gyorsabban és alacsonyabb költséggel juthatnak el a megfelelő helyre. A kihallgatásokat pedig határokon átnyúló eljárásban videokonferencián keresztül is megtarthatják, nem szükséges a fizikai jelenlét.
Egy decentralizált informatikai rendszer egyesíti a nemzeti rendszereket, hogy a dokumentumok elektronikus úton gyorsabban és biztonságosabb módon megoszthatók legyenek. Az új szabályok emellett az adatokat és a magánéletet védő rendelkezéseket is tartalmaznak.
3,4 millió azoknak a polgári és kereskedelmi bírósági eljárásoknak a száma évente, amelyeknek határokon átnyúló következményei vannak.
A két javaslat a már meglévő uniós szabályokat frissíti
Az EU számos rendelkezést hozott már az igazságszolgáltatás modernizálása érdekében. Míg egyes országokban már beváltak a digitális megoldások, a határokon átnyúló eljárások még mindig többnyire papíron zajlanak, ezen változtatna most az Unió.
A Covid19-válság számos alkalommal okozott fennakadást az igazságszolgáltatási rendszer működésében, el kellett halasztani a személyes meghallgatásokat, késett a bírósági iratok határokon átnyúló kézbesítése, a lejárt határidők miatt sokan nem jutottak jogorvoslathoz. A folyamatok digitalizálása ezen is segítene.
Az új szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésüket követő 20. napon lépnek hatályba.
Az európai igazságügyi képzés
Az európai igazságügyi képzésről szóló 2020. évi éves jelentés szerint 2019-ben több mint 180 000 igazságügyi szakember – az összes uniós igazságügyi szakember 12,9 %-a – részesült képzésben az uniós jog vagy egy másik tagállam joga területén. Mindent egybevetve az első igazságügyi képzési stratégia 2011. évi elfogadása óta 1,2 millió igazságügyi szakember részesült uniós jogi képzésben.
Az igazságügyi képzésre vonatkozó uniós stratégia e második kiadása új szakpolitikai területekre – például a digitalizációra és a mesterséges intelligenciára – terjeszti ki az igazságügyi szakembereknek szóló uniós képzési kínálat körét, felvértezve őket a XXI. század kihívásainak leküzdéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel. Nagyra törő célokat is kitűz: A tervek szerint 2024-re a bírák és ügyészek 65 %-a, és az ügyvédek 15 %-a részesül uniós jogi képzésben minden évben. A stratégia a Nyugat-Balkánon és más uniós partnerországokban, Afrikában és Latin-Amerikában tevékenykedő igazságügyi szakembereket is támogatja. Ezen túlmenően az igazságügyi szakemberek – az első tesztelési szakaszt illetően ma elindított és a tervek szerint 2021 folyamán teljesen működőképes – Európai Képzési Platformon keresztül uniós jogi képzéseket is kereshetnek.
További lépések
Az igazságügy digitalizációjáról szóló mai közleményben meghatározott eszköztárról a gyors és kézzelfogható nyomon követés biztosítása érdekében további megbeszélésekre fog sor kerülni a közigazgatási szervekkel, a bíróságokkal, a jogészi szakmai szervezetekkel és más érdekelt felekkel. A Bizottság és az EU Tanácsának soron következő elnöksége 2021 tavaszán uniós konferenciát szervez az igazságügyi képzés tárgyában.
Háttér-információk
Ez a csomag hozzájárul az európai demokrácia megerősítésével és a digitális korra felkészült Európával kapcsolatos bizottsági prioritások megvalósításához.
Az igazságügyi képzéssel kapcsolatos felelősség megoszlik a tagállamok és az EU között, és azt számos érdekelt fél – képzésszolgáltatók, nemzeti és európai igazságügyi szakmai szervezetek – támogatása erősíti. Az európai igazságügyi képzés a 2011-2020-as európai igazságügyi képzési stratégia elfogadása óta levont tanulságokra épül, és a 2011-2020-as stratégia bizottsági értékelésének és a Bizottság által 2018-ban folytatott széles körű nyilvános konzultáció eredményeit tükrözi.
A Tanács 2020. október 13-án következtetéseket fogadott el, amelyekben arra ösztönözte a tagállamokat, hogy a bírósági eljárások minden szakaszában éljenek a digitális eszközök lehetőségeivel. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2020 végéig dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát az igazságügy digitalizálására vonatkozóan.
(hirlevel.egov.hu)
(hirlevel.egov.hu)
(ec.europa.eu)
