Balla-ügy: elkezdődött az új bírósági eljárás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábbi vádlottról kiderült, hogy ártatlan, most egy másik férfit vádol az ügyészség.


Megkezdődött a Balla Irma debreceni fideszes önkormányzati képviselő meggyilkolásával vádolt férfi büntetőpere szerdán a Nyíregyházi Törvényszéken.

A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolt D. Lajos az ügyészség szerint 2007 áprilisában egy éjjel rátámadt a képviselőre debreceni otthonában. Feszítővassal többször fejen ütötte, majd olyan erővel szorította meg a nyakát, hogy a nő azonnal meghalt.

A gyilkossággal korábban az áldozat fiát, ifj. Schönstein Sándort vádolták meg. Az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a férfit különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt 12 év fegyházra ítélte, de a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla új eljárást rendelt el az ügyben. A megismételt elsőfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottat, és a döntést az ítélőtábla jóváhagyta.

Az Országos Rendőr-főkapitányság 2013 novemberében ismét nyomozást rendelt el az ügyben. A bizonyítékok alapján tavaly februárban a 36 éves debreceni D. Lajost gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók.

Halász Ágnes ügyész szerdán a vádiratot részletesen ismertetve elmondta, a büntetett előéletű vádlott 2007. március 10-én feltételes szabadságra bocsátása után segédmunkásként dolgozott egy debreceni ingatlanon, amelynek a telekszomszédja volt a sértetté. A férfi anyagi gondokkal küszködött, ráadásul március 31-én az építkezésről is elbocsátották.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

A 2007. április 6-án este Debrecenben csavargó férfi elhatározta, hogy az általa egyedülállónak megismert sértettől fog pénzt vagy egyéb értéket szerezni. Este tíz óra körül ment be a házba, és az építkezésről magához vett feszítővassal az ágyban olvasgató asszonyra támadt. A nő fejét és arcát több helyen megütötte, majd a felsőtestére ülve az alkarjával leszorította a nyakát, amitől az asszony azonnal meghalt – ismertette az ügyész. A férfi az áldozat telefonját, mp3-lejátszóját és húszezer forintját vitte el a lakásból; a telefont később a városban elásta, a pénz pedig elköltötte.

D. Lajos az ellene nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt indult büntetőper tárgyalásán a Nyíregyházi Törvényszéken. Forrás: MTI Fotó: Balázs Attila

 

A holttestet másnap találta meg az áldozat fia.

D. Lajos a vádirat ismertetése után azt mondta, nem akar vallomást tenni, nem ismeri el bűnösségét, és kérdésekre sem válaszol. A más bűncselekmény miatt jogerős börtönbüntetését töltő férfi ugyanakkor nehezményezte, hogy nem kapta meg a büntetőper egyes iratait.

A vádlott szenvtelen arccal hallgatta végig az ügyészi vádat.

Bodnár Zsolt tanácsvezető bíró a tárgyaláson utalt arra, hogy D. Lajos az áldozat fia ellen folyó eljárás alatt többféle, sokszor egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett. Először a 2009 júniusában tett első, ügyész és rendőr előtt elmondott vallomását olvasta fel a bíró, majd a kihallgatásáról készült videofelvételt vetítették le. 

Ebben a férfi, aki egy lopás miatt éppen előzetes letartóztatásban volt, lényegében beismerte Balla Irma meggyilkolását, amelynek részleteiről is vallott. Elmondta, hogyan szemrevételezte Balla Irma házát, miközben az építkezésen dolgozott. A vallomásában pontos leírást adott a ház berendezéséről, az asszony mobiltelefonjának színéről és típusáról is. A készüléket azon az útvonalon találták meg, amelyen a férfi gyalogosan hazajárt az építkezés helyszínéről.

Ezt a vallomását azonban a férfi a későbbi kihallgatásán visszavonta, így azt az eljárásban már nem vehették figyelembe. A visszavonást azzal indokolta, hogy „összekapcsolt dolgokat” és – mivel elmondása szerint többször használt kábítószert – akkor „drog hatása alatt” vallotta be a bűncselekményt. A későbbi kihallgatásain viszont már tisztábban látott, ezért vonta vissza vallomását. Úgy fogalmazott, amikor rákattintották a bilincset, elvesztette a fejét, és attól félt, hogy elveszíti a feleségét.

A vádlott azt mondta, „bármit, még a móri mészárlást” is elvállalta volna, csak három napig helyezzék szabadlábra és együtt lehessen szerelmével. Közölte, nem volt tisztában szavainak súlyával. „Nem tudom, mit beszélek (…), csak azon gondolkodom, hogyan láthatnám a szerelmemet” – mondta.

A férfit a 2009 júliusában elkezdődött, elsőfokú büntetőperben tanúként is meghallgatta a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, de a másik bűnügyben tett, a gyilkosságra vonatkozó vallomását nem ismertethették, mert ahhoz a férfi nem járult hozzá.

Magyar György ügyvéd, sértetti képviselő a tárgyalás szünetében újságírók kérdésére elmondta, a gyilkosság elkövetése óta kilenc év telt el, és csak most jutott el addig az ügy, hogy valakinek a gyanúsításából – nagy valószínűséggel a történeti tényállásnak megfelelő – vádirat született.

„Én azt fájlalom, hogy lefolyt egy olyan büntetőeljárás a védencemmel, ifj. Schönstein Sándorral szemben, aminek semmi értelme nem volt. Az ügyészség téves úton járt, most talán már rátalált a helyesre” – fogalmazott az ügyvéd.

Magyar György megjegyezte, ifj. Schönstein Sándor két évig tartó előzetes letartóztatásával összefüggésben kártalanítási eljárás van folyamatban a debreceni bíróságon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.