Banki kibercsalások útvesztője, avagy hogyan ne sétáljunk csapdába? – 2. rész

A cikksorozat most megjelent, második rész elkövetési módokat mutat be, valamint tanácsot ad, hogy mit tehetnek a károsultak.

A cikksorozat első részében Tornai Annamária Natália, az MNB fogyasztóvédelmi munkatársa a beérkező fogyasztóvédelmi panaszok alapján, valós példákon keresztül mutatta be a leggyakoribb csalástípusokat. A cikksorozat most megjelent, második részében további elkövetési módokat mutat be, valamint tanácsot ad, hogy mit tehetnek a károsultak.

Egyre elterjedtebb a hamis befektetési lehetőséget kínáló csalástípus, de az is megtörténhet, hogy a ténylegesen, online megvásárolt befektetéseket lopják el a csalók. Ezeket gyakran közismert emberek, sportolók, modellek képeivel és ajánlásával visszaélve hirdetik, megbízható, ismert vállalkozás nevéhez nagyon hasonlító cégnévvel, kiemelkedő hozamot, biztonságos befektetési lehetőséget ígérnek vagy kedvező adózási feltételekkel kecsegtetnek.

Az MNB-hez számos olyan panasz is érkezett, mely szerint az ügyfelek jóhiszeműségét vagy hiszékenységét használták ki a csalók, volt, hogy adományt gyűjtöttek, nyereményjátékot hirdettek, de visszaéltek hatóságok, a kormány, az államkincstár, a rendőrség és az MNB nevével, logójával vagy akár telefonszámával is.

Számtalan módszerrel támadhatnak tehát a csalók, amelyek folyamatosan változnak. Nemcsak az idősek, de minden korosztály vagy társadalmi csoport lehet célpont.

Hogyan védekezhet?

• Győződjön meg a tartalom valódiságáról, alaposan fontolja meg a mellékletek letöltését, applikációk vagy szoftverek telepítését, a hivatkozásokra való kattintást!
• Csak a szolgáltatók hivatalos weboldalán vagy mobilapplikációjában fizesse ki a számláját, telefonon soha ne adja meg a betéti vagy hitelkártyája PIN-kódját, CVV/CVC-kódját, online banki jelszavát vagy hitelesítési kódját!
• Ne olvassa be a gyanúsnak ítélt forrásból származó QR-kódokat! Ha már beolvasta és a céloldalon egy bejelentkezési űrlap jelenik meg, amely személyes vagy banki adatokat, jelszavakat kér, semmiképp ne adja meg ezeket, az oldalt pedig azonnal zárja be!
• Igényeljen biztonsági célt szolgáló azonnali tranzakciófigyelési (számla- és kártyafigyelési) szolgáltatást a visszaélések észlelése, későbbi visszaélések megelőzése érdekében!
• Állítson be számlájához és kártyájához napi és tranzakciós limiteket, online vásárlási limitet vagy korlátozást, továbbá bankkártyája földrajzi használhatóságának korlátozását, amennyiben van rá lehetőség, használjon egyszerhasználatos (digitális/virtuális/web) kártyát!

Ha mégis megtörténik a baj, tegyen feljelentést a rendőrségen és haladéktalanul jelentse a bankjánál a visszaélést! A kárenyhítés érdekében kérjen azonnali intézkedést, tiltassa le a kártyáját vagy a netbanki/mobilbanki hozzáférését is!

A szakmai cikk teljes terjedelemben elérhető az MNB honlapján.

– – –

A témában zseniális podcast egy véletlenül élőben rögzített ilyen esetről ITT hallgatható meg. (124 rész. Élőben egy banki csalóval, aki 10-ből 8-szor kipakol)

---