Befejezte működését a hágai Nemzetközi Törvényszék
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megtartotta záróünnepségét, ezzel befejezte működését csütörtökön a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT), amely az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére jött létre.
A holland parlamentben tartott ünnepségen részt vett mások mellett Vilmos Sándor holland király, António Guterres ENSZ-főtitkár, akárcsak a törvényszék volt és jelenlegi bírái és ügyészei, valamint a délszláv háború áldozatai vagy azok hozzátartozói. Az ünnepségre nem volt hivatalos a volt Jugoszlávia területén létrejött egyetlen ország vezető tisztségviselője sem.
A ceremónián Carmel Agius, az NT elnöklő bírája úgy fogalmazott, hogy a törvényszék megalakulása a büntetlenség elleni küzdelemre irányuló közös elhatározás kifejeződése volt. Az elmúlt 24 évben elért eredmények rámutattak a bíróság egyetemességére és a büntetlenség leküzdhetőségére – mondta.
António Guterres elmondta: a törvényszék, amely több mint 10 ezer munkanapja idején mintegy 5 ezer tanút hallgatott meg, megadta a lehetőséget arra, hogy az áldozatok és hozzátartozóik elmondhassák mindazt, amit ők, családjuk és népük elszenvedett.
„Az elszámoltathatóság kollektív lelkiismeretünkben gyökerezik” – fogalmazott.
Serge Brammertz főügyész beszédében arra is rávilágított, hogy addig, amíg a törvényszék több bűnös esetében szolgáltatott igazságot, addig ítéletei további ellenségeskedést szítottak, több régióban a háborús bűnösöket továbbra is hősöknek tekintik, figyelmen kívül hagyva az áldozatokat.
A hágai testület 1993. novemberi megalakulásakor 11 bíró tette le az esküt és nyert ezzel felhatalmazást arra, hogy vád alá helyezze és tárgyalást követően elítélje azokat, akik a volt Jugoszlávia területén háborús bűntetteket követtek el. A második világháború óta első ízben jött létre ilyen jellegű igazságszolgáltatási fórum. A nürnbergi perek óta ez volt az első komoly kísérlet arra, hogy háborús bűnösöket felelősségre vonjanak.
Fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat, 19-et mentett fel, 13 ügyet utalt nemzeti bíróságok hatáskörébe, és 90 embert ítélt el, többet közülük életfogytig tartó szabadságvesztésre. Jelenleg 59-en töltik jogerős büntetésüket.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
A Nemzetközi Törvényszéknek történt kiadatása után hat vádlott halt meg, köztük Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök, aki hágai cellájában hunyt el 2006 márciusában. Börtönbüntetése letöltése közben 9 egykori vezető halt meg, 28 esetében szüntették meg az eljárást.
November végén hat, háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai horvát vezető ügyének ítélethirdetéskor a vádlottak egyike, Slobodan Praljak volt tábornok mérget ivott, és nem sokkal később a kórházban meghalt. Ez volt az utolsó ítélethirdetés az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróságon.
A hágai Nemzetközi Törvényszék egyik legtöbb figyelmet kiváltó ügye a srebrenicai mészárlás volt, amelyben szinte mindenkit bűnösnek találtak. Az ügyészség kimondta: a srebrenicai mészárlás nem spontán katonai akció volt, hanem egy terv része, népirtás történt, amit a legmagasabb állami szinten találtak ki, és aki ezt tagadja, az sérti az áldozatokat.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják Európában.
A törvényszék megbízatásának lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.
A MICT öt folyamatban lévő ügyet visz tovább. Ilyen Jovica Stanisic és Franko Simatovic volt szerb titkosszolgálati vezetők ügyének újratárgyalása. Szintén újratárgyalják Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok ügyét, aki a vád szerint a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős. Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök ügye is előkerül, őt másfél évvel ezelőtt ítélték 40 év letöltendő börtönbüntetésre egyebek mellett a srebrenicai népirtásban játszott szerepe miatt. Újratárgyalják Vojislav Seselj ultranacionalista szerb politikust ügyét is, akit Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában kihirdetett elsőfokú ítéletében bizonyítékok hiányában minden vádpont alól felmentett és szabadlábra helyezett.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
(MTI)
