Benyújtották az alaptörvény ötödik módosítását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány a brüsszeli kritikák hatására elfogadta és az igazságügyi miniszter pénteken be is nyújtotta az Országgyűlés elé az alaptörvény ötödik módosítását, amely október 1-jével lépne hatályba – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Kikerül az alaptörvényből az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye, továbbá a javaslat alapján az nem tartalmazná a bírósági ítéletek miatti különadó kivetésének lehetőségét sem. Zöld utat kap a PSZÁF beolvadása a jegybankba.

A tárca emlékeztet arra, hogy a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban az Európai Bizottság május 2-án három adminisztratív levelet intézett a magyar kormányhoz, amelyben észrevételeket fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban.

A magyar kormány célja az ügyek lezárása anélkül, hogy a bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana, ezért június 7-én válaszolt az Európai Bizottságnak és jelezte, hogy a három észrevételből kettővel kapcsolatban kész a módosításra.

A KIM közlése szerint, bár több uniós tagállamban létezik az ügyáthelyezési gyakorlat, túl sok alaptalan kritika érte emiatt a magyar igazságszolgáltatás egészét, annak függetlenségét, ezért a kormány úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségére vonatkozó rendelkezést. A bíróságok aránytalan terhelését és az ügyek elhúzódását szervezeti és szerkezeti átrendezéssel, törvényi szinten fogják kezelni – erősítették meg.

Az alaptörvényből kikerülhet az a bekezdés is, amely azt rögzíti, hogy ha váratlan fizetési kötelezettsége támad a magyar kormánynak – akár az Alkotmánybíróság, akár az Európai Bíróság, akár pedig valamilyen más bírósági vagy jogalkalmazó szerv döntése következtében -, és nincsenek rá források, azt különleges adó kiszabásával finanszírozza az állam. Ezt a kérdést is törvényi szinten, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben szabályoznák, amelynek módosítását pénteken szintén benyújtotta a kormány a parlamentnek.

A javaslat alapján a törvénybe bekerülne egy új rendelkezés: amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, olyan kiadások megjelenése esetén, amelynek teljesítésére a költségvetésben szereplő, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekben nem elegendők, a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy meghatározott intézkedéseket hajtson végre. Ilyen intézkedés lehet például az előirányzat-átcsoportosítás vagy rendkívüli intézkedések, a zárolás. A kabinetnek arra is lehetősége lenne, hogy javaslatot tegyen adók, illetékek megállapítására.

A benyújtott alaptörvény-módosítás felruházni javasolja a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatával, így azt nem valamely önálló, az alaptörvényben nem nevesített szerv, hanem az MNB látná el. Az MNB elnöke rendeletet alkothatna a módosítással megállapított új feladataival kapcsolatban is, amely – függetlenül attól, hogy a központi banki vagy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggő feladatkörében adja azt ki – továbbra is a hatályos alaptörvényi szabályozással megegyező helyet foglalna el a jogforrási hierarchiában. A módosítás egyúttal hatályon kívül helyezi a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó hatályos rendelkezést – áll a KIM közleményében.

A javaslatban a kormány a fentiek mellett az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre egyedi ügyben alkalmazott jogszabállyal összefüggő normakontroll-eljárásában a 30 napos határidő 90 napra történő meghosszabbítását is kezdeményezi.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték a 2019-es kőbányai emberölés elkövetésével vádolt férfit

A Fővárosi Törvényszék 2023. január 31-én életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélt egy férfit, akit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádoltak. A terhelt 25 év elteltét követően bocsátható csak feltételes szabadságra – olvasható a Jogászvilághoz eljuttatott közleményben.

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.