Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csökkent a bíróságok ügyhátraléka.
Dr. Senyei György, az OBH elnöke 2020. május 6. napján számolt be az Országgyűlés plenáris ülésén a bíróságok 2018. évi általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről.
Az OBH elnöke kiemelte, hogy a bíróságok valamennyi ítélkezési szinten több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett, ennek köszönhetően az ügyhátralék tovább csökkent. Az ítélkezés időszerűségét mutatja, hogy a perek 86%-a 1 éven belül befejeződött. Az ítélkezés megalapozottságát tekintve civilisztikai ügyszakban a perek 91%-a, büntető ügyszakban pedig közel 80%-a első fokon jogerőre emelkedett, emellett mindkét ügyszakban csökkent a hatályon kívül helyezett ügyek aránya.
2018-ban jelentősen megváltozott a bírósági eljárások szabályozása: a három új eljárási kódex (Pp., Kp. és Be.) hatálybalépéséhez kapcsolódóan zökkenőmentesen valósult meg az átállás. Az elektronikus eljárások és az e-ügyintézés kiemelt szerepet kapott 2018-ban is, tovább bővült ugyanis azoknak az ügyeknek a köre, amelyekben a vonatkozó jogszabály kötelező elektronikus kapcsolattartást írt elő a bíróság és az ügyfelek között. A digitális fejlesztések eredményeként 72 tárgyalóteremben vált lehetővé a távmeghallgatás, az azóta tovább bővített rendszer szerepe a jelenlegi veszélyhelyzetben felértékelődött.
Az Igazságügyi Bizottság a beszámoló elfogadására tett javaslatot az Országgyűlés plenáris ülése számára, erről a testület egy későbbi időpontban szavaz.
Az Országgyűlés előtti általános vita során felszólalt az Igazságügyi bizottság elnöke, dr. Vejkey Imre, a FIDESZ frakció részéről dr. Becsó Károly, a JOBBIK frakció részéről dr. Gyüre Csaba és dr. Varga –Damm Andrea, az MSZP frakció részéről dr. Varga László, valamint a DK frakció részéről Arató Gergely.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
