Bevetné a hetes cikkelyt az EP a lengyeleknél

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, és ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben.

A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a strasbourgi ülésen.

A jóváhagyott határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban. Az EP ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.

A képviselőtestület mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások miatt, mondván, ezek meggyengíthetik a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot, az alkotmánybíróság nem megfelelő működése pedig „súlyosan aláássa” a demokráciát. A dokumentumban ezért az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtását sürgették.

Mint írták, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Továbbá rámutattak: ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát.

Állásfoglalásukban a képviselők arra is felszólították Varsót, hogy azonnali hatállyal függessze fel a nagyszabású fakitermelést a bialowiezai erdőben, valamint tartsa tiszteletben a gyülekezési szabadságot, és vizsgálja ki azokat a jelentéseket, amelyek szerint a rendőrség megfigyeli az ellenzéki vezetőket.

A lengyel kormánypártot is a soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformerek frakció saját határozati javaslatot terjesztett a plénum elé, a képviselők azonban az ötpárti tervezetet fogadták el.

Később a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja leszögezte: nem támogatták a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy „Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra”, és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessenek.

„Elfogadhatatlan, hogy számos, a valóságtól elrugaszkodott képviselő abban leli örömét, hogy a szubszidiaritás elvét semmibe véve nemzeti belügyekbe avatkozik” – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben, miszerint „a lengyel kormány egyértelmű bevándorlásellenes álláspontot képvisel, Brüsszel pedig bünteti ezért”.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság az EU legfontosabb alapelve, és ha ez veszélybe kerül, akkor veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia is. „Ma mindez veszélyben van Lengyelországban és Magyarországon is” – közölte.

Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa pedig kiemelte, egyre nő azon országok száma, amelyek kapcsán vitát kell folytatni a jogállamiságról. Aláhúzta: Magyarországon és Lengyelországban például „kormányzatilag monopolizálják a médiapiacot, szimpla propagandaeszközzé degradálva a sajtó meghatározó részét”.

Az Európai Parlament tavaly január óta öt vitát folytatott a lengyel jogállamisági helyzetről, és a mostanival együtt három állásfoglalást fogadott el.

Továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Varsóval szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell majd fogadnia az eljárás megindítását kezdeményező javaslatot. Ehhez a leadott szavazatok több mint kétharmadára és a képviselők abszolút többségének támogatására van szükség. Ezután az EU-tagországok kormányait képviselő miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthetne arról, fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit ebben az esetben szinte kizártnak tartanak.

Az EP májusban hasonló határozatot fogadott el a magyarországi helyzet kapcsán is, kezdeményezve az „atomfegyverként” is emlegetett uniós eljárás megindítását.

(MTI)

---