Bevett egyházak: jogorvoslatot kér az Ab

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mulasztásos alaptörvény-ellenességet állapított meg az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett döntésével annak kapcsán, hogy a „bevett egyház” jogállásának megszerzésére irányuló eljárásban a parlamenti döntésre adott határidő elmulasztásához nem fűződik jogkövetkezmény, és ennek orvoslására hívta fel az Országgyűlést.

Az Ab megállapította: sérül a tisztességes eljárás követelménye, ha nincs jogkövetkezménye annak, hogy az Országgyűlés elmulasztja a döntésére adott 60 napos határidőt, az eljárásban érintett vallási szervezetnek pedig hiányzik a jogorvoslati joga.

Az Ab eljárásának alapja a konkrét ügyben egy alkotmányjogi panaszt volt. Az indítványozó 1990 óta nyilvántartásba vett egyházként működött és azt sérelmezte, hogy bár egyházi jogállását nem veszítette el, a bírósági nyilvántartásban is egyházként szerepel, azt mégsem ismerik el egyes eljárásokban, például az általa fenntartott idősek otthonának finanszírozása kapcsán. Az indítványozó szerint ez a vallási közösséget érintő, alkotmányos indok nélküli hátrányos megkülönböztetés, ezért kérte a Kúria adott ügyben hozott ítéletének megsemmisítését.

Az Ab egyfelől megállapította, hogy a Kúria ítélete, és az azt megalapozó jogszabály-értelmezés nem sérti az alaptörvényt, másfelől azonban hivatalból vizsgálta, hogy az indítványozó által állított sérelmet okozhatták-e a szabályozás hiányosságai. Ennek során megállapította, hogy miután a „bevett egyház” jogállás megszerzését az alaptörvény feltételekhez köti, így az nem tekinthető egy vallási közösség alanyi jogának.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

Az Ab ugyanakkor kimondta: az Országgyűlésnek nemcsak hatásköre, hanem feladata is dönteni egy egyház elismeréséről.

A testület rámutatott: alaptörvényi szintű követelmény, hogy a „bevett egyház” jogállás megszerzésére irányuló eljárás során is érvényesüljenek a tisztességes eljárás követelményei, ami azt jelenti, hogy az ügyet tisztességes módon és ésszerű határidőn belül kell intézni, a döntéssel szemben pedig jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani.

Az Ab mindezek alapján felhívta az Országgyűlést: 2018. március 31-ig alkossa meg a törvényi garanciáját annak, hogy az egyházi elismerésről ésszerű, törvényes határidőn belül érdemi döntés szülessen.

A határozat meghozatalában részt vevő 14 alkotmánybíró közül kettő, Balsai István és Dienes-Oehm Egon élt különvéleménnyel.

Az Ab határozatának teljes szövege elolvasható a testület honlapján: alkotmanybirosag.hu.

---